Zöld oldal - Félegyháza városközpontja: városi térfüzér szerveződése, a főtér kialakulása
Nézzük most meg néhány történeti térkép segítségével, hogy milyen úton vált olyanná a főtér, amilyennek most ismerjük.
Az 1. katonai felmérés (lásd 1. ábra) a 18. század 2. felének városközpontját tárja elénk: A budai-szegedi nagyúthoz igazodva természetes sorokban, É-D irányban fűződnek fel a telepesek lakóházai, amelyek csak nagyon egyszerű telekalakítást feltételeznek. Ebbe a „rendbe”, jól láthatóan „erőltették” bele a minden bizonnyal némiképpen később kialakult csongrád-majsai útvonalat. Mindenesetre a négy „nagyutca” jelentős meghatározójává vált a város szerkezetének. Ekkor még minden nagyon racionálisan gazdaságelvű. Közteret a régi városháza előtt és a csongrádi út tengelyében álló szélmalom körül találunk. Ugyanakkor már ekkor szépen szervezi a központot az Ótemplom és kertje, valamint a hozzá tartozó parókiatelek és épületei.
1. ábra
A 19. század közepén ábrázolja a 2. katonai felmérés (lásd 2. ábra) a városközpontot: Leglátványosabb változás a rendezetté váló beépítésben mutatkozik meg. Ekkorra már szabályozott teleksorok, házhelyek és egyértelműen alakított közterek jellemzik a központot. Ez utóbbiak egy része már minden bizonnyal, mint piactér is működik. A Hattyúház és a Görögház már szépen keretezi a nyugati térrészt, az első piacteret. A lakó telkeken zöld színnel jelölt udvarrészek, már egyfajta városi rend irányába mutatnak. Ugyanakkor a fehérrel ábrázolt közterületek még a sáros-poros, valószínűleg alig-alig fás terek képzetét adják elénk. Gyönyörűen ábrázolja a térkép, hogy gondos mérnöki tevékenységgel, hogyan lehet rendet ”varázsolni” a „szokás-hagyomány” mentén formálódó városképben.
2. ábra
A 19. század végét ábrázoló kataszteri felmérés (lásd 3. ábra) már három jól elkülönülő teret tüntet fel: A Városház teret, amely ma a Petőfi-tér, a Petőfi-teret, amely ma a Béke tér és az Egyház-teret, amely ma részben a városközponti nagy parkoló. A térfüzér egyértelmű központja az Ótemplom. A környező telkek beépítése egy részében már oldalhatáron álló, az utcafrontra „hajlított” beépítésű, ami utal a városias fejlődésre. Ez a térrendszer még jól érzékelhetően a "békebeli” gyalogos-, piacos sétatér állapotát mutatja a városközpontnak. Következzen itt három kép arról a folyamatról, ahogyan a fátlan piacterek parkosított főtérré váltak.
3. ábra
És végül a főtérré vált térfüzér mai állapota: Az 5-ös út és a Bajcsy Zs. utca beépítések lebontásával „kinyílt”, forgalmas főutakká váltak. A Constantinum épületével és a piac tömbjével befejeződött a térfalak kialakulása, ugyanakkor új tömbhatárok is képzödtek az új üzletházak és a buszváró épületével. Sajnos a plébánia épülettömbjét is részben lebontották.
Ugyanakkor nagyon kedves színfoltként határozott megjelenést nyert az Ótemplom kertje. Ennek korai kialakulását az ott lévő idős japánakácfák mutatják. Hangulatos arculati eleme a városnak, ahogyan a Kossuth utca százéves platánfasorait kiegészítik az egykori alföldi pormegkötő városfásítás emlékét őrző japánakácok a templom körül.
A főtér további növényanyaga zömében a 80-as évek nagy térátépítésének emlékét őrzik, az akkor szokásos fenyőkkel és hársfákkal. Ezek többsége rossz állapotú, cserére megért növény.
Nagy Ágnes, városi főkertész
