Megújult környezetben intézhetik ügyeiket a gazdák
Fotó: Bús Csaba - baon.hu
A magyar agrárium fokozódó jelentőségét jól mutatja, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a kibocsátása, és hasonló mértékben bővült az agrárexport. A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban pedig több mint hetvenezer új munkahely jött létre; a kormányzat zászlajára tűzte a vidék fontos dolgait, sokat tesz a vidék megtartóképességének növeléséért – emelte ki a megnyitón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Hozzátette, emellett fontos, hogy sikerült magyar kézben tartani a termőföldeket; van olyan szomszédos ország, ahol például egyben 100 ezer hektárnyi területet vettek meg külföldiek.
A kamarának Bács-Kiskunban mintegy negyvenezer tagja van, a megye 119 településéből 117-ben tart ügyfélfogadást az itt dolgozó hatvan kamarai falugazdász.
– Egyebek közt ingyenesen végzik az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést, tavaly a megyében 24 ezer őstermelői ügyben jártak el. Emellett például kedvező agrárbiztosításokat közvetítenek, a tagság igényei alapján kidolgozott telekommunikációs szolgáltatást kínálnak. Továbbá tájékoztatják a gazdálkodókat a számukra megfelelő agrártámogatásokról, valamint segítik őket azok lehívásában. Sokat mondó adat, hogy rendre az egységes kérelmek nagy többségét a falugazdászok segítik benyújtani, és idén sem lesz ez másképp. 2017-ben összesen több mint 22 ezer területalapú támogatási igényt adtak be a megyében, ebből 14 ezret a kamarai falugazdászok – sorolta az elnök.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára Bács-Kiskun megye agráriumban betöltött fontos szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, a megye jól leképezi az ország változatosságát: megtalálható itt a Homokhátság, de az értékes bácskai földek is, a kis családi gazdaságok, a nagy agrárvállalatok és feldolgozók, nagykereskedők. – A kamarai tagok a kötelező tagdíjért cserébe joggal várják el, hogy kapjanak valamit. A NAK a mostaniakon túlmenően a jövőben számtalan olyan feladatot fog vállalni, hogy a tagok még inkább érezzék, segítik őket.
Salacz László országgyűlési képviselő a megyei Tasson nyugvó Darányi Ignácra emlékeztetett. Mint mondta, a XIX-XX. század fordulójának híres földművelésügyi minisztere egyebek közt „tudósító” hálózatot hozott létre, kialakította az állattenyésztési felügyeleti rendszert. – Napjainkban ezt a szintetizáló, szakmai alapokon nyugvó tevékenységet a kamara végzi. Mindehhez az ilyen létesítmények, mint a most átadott kecskeméti, kiváló helyszínül szolgálnak. Az itt dolgozó szakemberek magasan felkészültek, az intézmény pedig a gazdák találkozási, gyülekezési pontja lesz.
A kamara az ország több pontján hozott már létre szolgáltató központokat – eddig összesen nyolcat –, Bács-Kiskun megyében Kalocsán is működik már ilyen. A kecskeméti igazgatósági épület megújítása is ebbe a sorba tartozik, a falugazdászok és a szakmai referensek modern környezetben fogadják a térség gazdálkodóit, cégeit.
Gáspár Ferenc, a NAK megyei elnöke köszönetet mondott a döntéshozóknak, a kivitelezőknek is az igazgatóság átalakításában – és a két nonprofit kamarai cég ideköltöztetésében – végzett munkáért. Valamint az ügyfeleknek és a kollégáknak a türelemért, ami az építkezés alatti folyamatos ügyintézéshez kellett. Mint emlékeztetett: tisztességes szolgáltatást kívánnak nyújtani, amihez a falugazdászok tisztességes munkája szükséges, ehhez pedig biztosítani kívánják a tisztességes feltételeket.
A megyei elnök ígéretet tett: azon lesznek, hogy a helyet megtöltsék tartalommal, illetve hogy más településeken is igényesebb körülmények közt tudják fogadni az ügyfeleket. Végül büszkén kiemelte, hogy a most zárult uniós kisebbségvédelmi kezdeményezéshez több mint 13 ezer aláírással járultak hozzá a megye gazdálkodói a NAK közreműködésével.
