A félegyházi lányok a siker receptjének kézzelfogható bizonyítékai
– A huszadik idényemet kezdtem a női labdarúgás és női futsal területén, de már előtte és mellette is jelen voltam edzőként és sportvezetőként a férfi labdarúgás világában. 2010 környékén merült fel a gondolat, hogy az Astra keretein belül egy alközpontot hozzunk létre Félegyházán, ami 2011-ben meg is történt. Gyakorlatilag a semmiből kezdtünk el építkezni. Legfontosabb célunk a minőségi utánpótlás-képzés és a profi versenysport megteremtése volt. Úgy vélem, hogy ez mostanra sikerült is.
– Emlékeztetőül, idézzük fel a legbeszédesebb eredményeket!
– Szerénytelenség nélkül kijelenthetem, hogy Félegyháza város csapata, az Astra Kiskunfélegyházi Bulls, Magyarország valaha volt legeredményesebb női futsal klubja, amit négy Magyar Bajnoki cím és vele párhuzamosan öt Magyar Kupa elhódítása támaszt alá. Ugyanebben az időszakban háromszor adtuk az év játékosát, kétszer a gólkirályát, egyszer az év kapusa díjat sikerült elhódítanunk, egy alkalommal pedig a fair-play díjat is átvehettük. Kiemelt sikereink között tartom számon az utánpótlás képzésben elért eredményeket. 2011-ben szinte a semmiből kezdtük el felépíteni hat-hét éves kislányokkal egy olyan utánpótlás csapatot, amely az idei országos kiemelt bajnokságon – hallatlan balszerencsével lemaradva a bajnoki címről – második helyén végzett. Az U17-es és U18-as utánpótlás korosztályaink pedig az elmúlt időszakban két alkalommal is Magyar Bajnokok lettek.
– A tervszerű és tudatos munka mellett milyen segítők támogatták ezt a munkát?
– Rengeteg segítséget kaptunk az önkormányzattól, és helyi cégek támogatását is élvezzük. Nagyon hálásak vagyunk a város által nyújtott támogató közegért, és köszönjük a lelkesedését annak a szűk körű, de annál hűségesebb szurkolói körnek, akik szinte minden mérkőzésen megjelennek, és dobbal, kereplővel teremtenek inspiráló, jó hangulatot. A munkából oroszlánrész jutott kollégáimnak. Szeretném kiemelni a félegyházi illetékességű edzőpárosunkat, és elismeréssel szólni munkájukról, ami lehetővé tette utánpótlás eredményeinket.
– A labdarúgás klasszikusan férfi sportág. Mennyiben kíván másfajta felfogást futsalt tanítani, és nőkkel foglalkozni?
– Maga a futsal szó a futball és sala szavak összevonásával született, és teremfutballt jelent, amit a nagypályás labdarúgással szemben mindig teremben, kisebb létszám, pálya- és kapuméret mellett játszanak. A női labdarúgásnak és futsalnak nagyon hasonlít a képzési metodikája a férfiakéhoz, de számos helyen el is tér. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában már 10-15 éve külön képzik a női játékosokkal foglalkozó edzőket. Eltérő biológiai és mentális adottságaikból fakadóan 12 éves kor után annyira mást igényelnek a két nem sportolói, hogy az eredményes munka és egészséges érzelmi érés érdekében szét kell őket választani.
– Létezik egy jól körbehatárolható definíció arra, hogy kiből lesz jó játékos?
– Ma már a futsal, a futball tanítható és tanulható sportág. A sikerhez persze számos kritériumnak kell teljesülnie. Ilyen például, hogy a gyermek megfelelő korban, tulajdonképpen minél korábban kerüljön be a „rendszerbe”. Emellett nagyon fontos, hogy a gyermek, a szülő és az edző (klub) hármasa egységben tudjon működni, mert egymás nélkül nem tudnak sikert elérni. A megfelelő életkorban kapott, kívánatos korosztályos képzéssel véghez vitt építési folyamat célja, hogy 18-20 éves korukra felnőtt, „kész” játékosokká váljanak a felcseperedő gyerekek. Eközben minden segítséget megkapnak a klubtól az ingyenes felszerelésektől a versenyeken való részvétel költségeinek átvállalásán át a színes közösségi programokig. Természetesen nem lesz élsportoló mindenkiből. Mégis, mindannyian sokat nyernek az életükbe vitt tudatossággal, rendszerrel, felelősséggel, csapatkohéziós élménnyel, a kudarcok és sikerek közös megélésével és feldolgozásával…
– Milyen helyet foglalnak el edzői szívében a félegyházi lányok?
– Négy helyen működtetünk az országban alközpontokat, ezek közül a félegyházi a legerősebb. Jelenleg 40-50 fős lehet az a létszám, amely a városból és vonzáskörzetéből jár hozzánk, az U7, U9, U13 és U15-ös korosztályból. Ezeknek a lányoknak nagy szerepe van abban, hogy bebizonyítsuk: 6-7 éves lányokkal megkezdett tervszerű munkával 5-7 év alatt káprázatos fejlődést lehet elérni. Az U15-ös korosztályban nekem ők az ország legjobb csapata. Talán eljön a nap, amikor ennek a nagyon tehetséges korosztálynak a következő ugrás a felnőtt csapatba kerülés lesz, és ha a tőlük megszokott ritmusban fejlődnek, akár a magyar válogatottba való bekerülés is szóba kerülhet. Őszintén remélem, hogy szövetségi kapitányként ez a kellemes gond megjelenik az életemben.
Tóth Timea