A tojóházban örök a tavasz
A harmincöt éves gazda már háromévesen tudta, hogy felnőttként tyúkokkal szeretne foglalkozni. Annak ellenére vonzotta a mezőgazdaság, hogy családja a szépségiparban és a vendéglátásban dolgozik.
Gergely kitartva gyerekkori álma mellett elvégezte a mezőgazdasági szakközépiskolát, utána a technikumot, majd pedig az agrár főiskolát. Mivel a Váci utcát nem szánthatta fel és állatot sem tarthatott a fővárosban, falura költözött. Elsőként Kunszállásra, ahol a helyi tyúktartótelep vezetője lett, később pedig a tenyésztésért felelt.
- Mindig volt bennem olyan igény, hogy a saját lábamra álljak. Két évvel ezelőtt fiatal gazdáknak írtak ki pályázatot, ahol támogatást nyertem saját telepem megvalósításához. Ehhez Fülöpjakabon vásároltam egy tanyát, ahol ma kétezer tojótyúkot tartok - mondta el Gergely, aki különös vonzalommal beszélt a tojástermelésről.
- Kívülállóként valószínűleg nincs benne semmi szépség, számomra azonban nagyon érdekes munka. Már az is különlegessé teszi, ha megfigyeljük, hogy a tyúk milyen tökéletes állat. Egy tojóhibrid például, egy év alatt képes testsúlyának a tizenegyszeresét tojásként megtojni. Ugyanakkor testsúlyának kilencszeresét adja le kalciumban. Egy húshibrid pedig harmincöt nap alatt - amíg napos csibéből két és fél kilós lesz - megnegyvenszerezi testsúlyát. Ez nem valami hókusz-pókusz, csupán tudatos szelekció - teszi hozzá a szakember. Mint mondta, az intenzív baromfitenyésztés az 50-es években kezdődött hazánkban, ez idő alatt mintegy 80 generáció váltódott.
Ugyanúgy mint egy jó gazdasszony, a tenyésztők is folyamatosan szelektálnak és a legjobb példányokat szaporítják. Gergely a kevesebb, de a nagyobb tojás híve. Tyúkjait takarmányozással, fényprogrammal, hőmérséklet-szabályozással befolyásolja. - Örök tavaszt imitálunk a tojóházban. Különös figyelmet fordítok a tojótáp összetételére is, ami magkeverékből és lucernapelletből készül, kizárólag fehérjét, illetve ásványi anyagot tartalmaz. Ételfesték helyett bíborkasvirágot, antibiotikum helyett pedig a magas mákkóró kivonatát. Persze mindezt nem lehet érvényesíteni a piacon, de számomra fontos, hogy olyan tojást áruljak, amit én is nyugodt lelkiismerettel megeszek. Gergely élte jelentősen megváltozott, amióta tojástermeléssel foglalkozik.
A szabadságmentes munka teljes embert kíván. A tyúkok ellátása után minden nap maga szedi össze a közel 1800 tojást, amit egyenként válogat, méret szerint csoportosít. A csomagolás után pedig heti két alkalommal a környező települések boltjaiba szállítja. A tojás termelői ára jelenleg épp az önköltség fölött mozog, és tíz éve szinte semmit sem változott. Gergely ennek ellenére bizakodó. Mint mondta, a mezőgazdaság olyan, mint a hullámvasút. Hol fönt, hol lent.
- Most jó ideje lent vagyunk, de én hiszek abban, hogy hamarosan minden jobbra fordul – fűzi hozzá a fiatal gazda, aki szeretné tovább bővíteni tojástermelő telepét. De kacsintgat a növénytermesztés felé is. Azt tervezi, hogy szedret, diót, és mandulát ültet a tanya köré. Az állat jól érzi magát
Kovács Gergely a ketreces tyúktartásról is beszélt. - Szeretném eloszlatni, azt a tévhitet, hogy ez állatkínzás lenne, hiszen minden állat csak akkor ad produktumot, ha jól érzi magát. Nekünk állattartóknak pedig az az érdekünk, hogy jószágaink egészségesek, tiszták legyenek, és hogy jól érezzék magukat, mert belőlük élünk.
Fotó: Vajda Piroska
