135 éve született Móra Ferenc
Képgaléria
1920-ban jelenik meg a Kincskereső kisködmön című regénye, amely bár önálló történetekből áll, de ez mind Gergőhöz kapcsolódik, aki nem más, mint a gyermek Móra Ferenc. A Kincskereső kisködmön figyelemre méltó mű úgy is, mint Kiskunfélegyháza múltjának hiteles ábrázolása. 1922-ben a Kultúra Lapkiadó Vállalat igazgatója felkérte egy regény megírására. Ennek hatására megszületett a Négy apának egy leánya, mellyel Móra elismert, sikeres regényíró lett. 1927-ben elérkezett írói jubileumának 25. éve. Barátai arra biztatták, írjon e jeles alkalomból regényt, és megszületett az Ének a búzamezőkről, mely az egyik legjelentősebb háborúellenes regény.
A harmincas évek elején fizikai ereje fogyott, 1932-ben még megírta Aranykoporsó című nagy sikert aratott történelmi regényét, melynek első példányát díszdoktori disszertációjaként a szegedi egyetemnek ajánlotta a szerző. 1934. február 8-án hunyt el. Móra közvetlenül halála előtt rendezgette könyvvé néhány kötetét. Ezeknek megjelenését már nem érte meg. Halála után, május elején került a könyvesboltokba Móra Ferenc hátrahagyott művei díszkiadása sorozatcímmel. Ebben a sorozatban látott először napvilágot 1934-ben a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című könyv. Önéletrajzi írásait közli a kötetben a szerző, melyekből gyakran visszaköszön szülőföldje, tanítói, diák- és gyermektársai alakja, és leggyakrabban: az édesanya arcképe.
Leveleinek egy részét a Kiskun Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részlege őrzi. Nyomtatásban megjelent regényei a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban találhatók meg. Móra Ferenc Emlékház – Móra ház Hosszú időn át úgy élt a köztudatban, hogy Móra Ferenc a Daru utcában született. Nagy változást hozott Mezősi Károly: Móra Ferenc szülőháza című tanulmánya, amelyből megismerhettük az igazi szülőház helyét. Mezősi levéltári, anyakönyvi, telekkönyvi adatok segítségével Móra István visszaemlékezéseinek felhasználásával felkutatta és bebizonyította, hogy Móráék 1879-ben a jelenlegi Móra Ferenc utca 19. szám alatti házban laktak. A hiteles bizonyítékot a Magyar Tudományos Akadémia is jóváhagyta, az Országos Műemléki Felügyelőség pedig az épületet védetté nyilvánította.
1969 októberében elkezdődött a szülőház felújítása Móra Ferenc Emlékház létesítése céljából. Az emlékház ünnepélyes felavatása 1972. február 8-án, Móra Ferenc halálának 38. évfordulóján került sor. A felavatott szülőházban Móra kiskunfélegyházi életének fontosabb eseményeit bemutató kiállítást rendeztek be. A nagyobbik szobában irodalomtörténeti kiállításrészlet; az író származására, a szülők életére vonatkozó dokumentumok, fotók, kéziratok, levelek láthatók. A konyhának tekinthető pitvarban az édesanya munkájához szükséges háztartási eszközök, a kenyérsütés szerszámai vannak kiállítva. A harmadik helyiségben Móra Márton-relikviák, a szűcsmesterség szerszámai, kaszapad, a bőrtöréshez használt curholó tekinthető különösen értékesnek.
A Móra Emlékház megnyitásával Kiskunfélegyháza lakossága méltó emléket állított hű fiának, a nagy írónak, Félegyháza díszpolgárának. Móra Ferenc félegyházi ihletésű írásai, kiemelve a Kincskereső kisködmönt és a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című könyveket, a Móra Ferenc emlékház, Móra Ferenc írói munkássága, kiemelve az alföldi paraszti életet megörökítő műveit a Kiskunfélegyházi értéktárba felvett nemzeti értékek.
(Forrás: Kiskunfélegyháza díszpolgárai (szerk. Kapus Béláné). Kiskunfélegyháza: Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, 2007., Urbán Miklósné 2005. Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán. Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza.)
