Ne maradjon ki a bárányhimlő elleni védőoltásból!
Fotó: illusztráció - Africa Studio / Shutterstock.com
Magyarországon is az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni vakcina 2019. január 1-jétől a kormányzat korábbi bejelentése szerint. Az intézkedésnek köszönhetően a következő generációk végre mentesülnek egy igen kellemetlen és potenciálisan súlyos szövődményekkel járó betegségtől, amelyet hatékonyan megelőzni kizárólag védőoltással lehet.
Hogy pontosan mely korosztályt oltják majd be a nemzeti oltási programban, azt később hozza nyilvánosságra az egészségügyi szaktárca. A kétadagos védőoltás első adagját 12-18 hónapos korban, a második adagot pedig minimum 6 héttel az első után ajánlott beadni.
– Lesznek tehát olyan gyerekek, akik életkoruknál fogva nem esnek bele az állami vakcinációs programba, a szülők figyelmét azonban fel kell hívni, hogy az ő esetükben is éppolyan fontos a megfelelő védettség kialakítása, mint társaiknál – hangsúlyozta dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
A gyermekorvos hozzátette: – Ezzel azt is megelőzhetjük, hogy a kimaradók később, kamasz- vagy felnőttkorukban kapják el a betegséget. Az az optimális, ha a védettséget még a gyermek közösségbe kerülése előtt kialakítjuk, ezzel is elejét véve a bölcsődékben, óvodákban járványszerűen kialakuló megbetegedéseknek.
Meggyőző nemzetközi példák: ahol szinte eltűnt a bárányhimlő
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás.
Azokban az országokban, ahol a varicella vakcináció a nemzeti oltási program részévé vált, a megbetegedések, illetve a betegséghez kapcsolódó szövődményes, kórházi kezelésre szoruló esetek aránya is radikális csökkent. Az EU-ban Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, mellett Spanyolország és Olaszország számos régiójába is bekerült a vakcina az állami oltási programba.
Németországban 2004-ben lett része a varicella elleni vakcina az állami immunizációs programnak, ennek eredményeképpen a bárányhimlős esetek száma 90%-kal, a szövődményes esetek száma pedig 81%-kal csökkent, minden életkori csoportban. Az állami védőoltási program az Egyesült Államokban is átlagosan legalább 88%-kal csökkentette a bárányhimlős megbetegedések számát, a szövődményes eseteket és a kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek számát is.
Egy 2016-os metaanalízis, amely 42 kutatás eredményeit elemezte, szintén arra a következtetésre jutott: a kétadagos oltás az enyhébb és a súlyosabb esetek számát is számottevően csökkentette. A tapasztalatok Spanyolország Navarra régiójában is hasonlóak voltak: a kétadagos védőoltás kötelezővé tétele szinte eltörölte a betegséget, előfordulása 98,5%-kal csökkent, a súlyosabb, kórházi ellátást igénylő esetek száma is 88%-kal lett kevesebb a vizsgált ötéves periódusban.
A bárányhimlő elleni oltás való életben történő alkalmazásáról néhány országból már több évre visszamenő adatok állnak rendelkezésre, ezek pedig azt mutatják, hogy az oltás általános bevezetése előtti időszakhoz képest az egyadagos védőoltás 74%-kal, a kétadagos pedig több mint 90 százalékkal csökkentette a megbetegedések számát.
Bárány farkasbőrben?
A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nem ártalmatlan betegség – komplikációk minden életkorban előfordulnak, felnőttkorban pedig a betegség általában súlyosabb lefolyású. A betegek 1-3%-a a szövődmények miatt kórházi ápolást is igényel. Csecsemőkorban többnyire a himlőhólyagok felülfertőzése miatt kerül sor kórházi kezelésre, később a neurológiai komplikációk száma nő meg.
– A varicella vírus nem csak a gyermekeket fertőzheti meg. Akik gyermekkorban nem estek át a betegségen, felnőttkorban még ugyanolyan fogékonyak lehetnek rá – hívta fel a figyelmet dr. Póta György. Az érintettek aránya becslések szerint a magyar felnőtt lakosság 5-10%-át is kiteheti, tehát potenciálisan 500 ezer – 1 millió serdülő és felnőtt embert veszélyeztethet a betegség. Érdemes tudni, hogy a védőoltás felnőttkorban is bármikor beadható.
A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású és ezért a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb. A leggyakoribb komplikációk közé a bakteriális felülfertőződés, tüdőgyulladás és az idegrendszeri fertőzés tartoznak. A felnőtteknek ugyancsak számolniuk kell a varicella okozta ideg- és bőrgyulladással, az övsömörrel is, amelyet a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok reaktivációja okoz.
Gyermekvállalás előtt is gondolni kell a védőoltásra!
A bárányhimlő anyára és babára egyaránt veszélyes lehet, akár vetéléshez is vezethet. A bárányhimlő magzatkárosító kockázata a terhesség első három hónapjában jelentős: komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő gyógyíthatatlan rendellenességek is kialakulhatnak a magzatnál, míg a 2-3. trimeszterben a várandós anyában jöhet létre súlyos fertőzés.
– Ezért a gyerekvállalást tervező családok figyelmét mindig felhívjuk, hogy a védőoltás különösen ajánlott a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára” – magyarázta a gyermekorvos. Ha a családtervezés előtt álló nő nem tudja biztosan, hogy átesett-e a betegségen, ez egyszerű szerológiai vizsgálattal kideríthető, és ha szükséges, érdemes megkapnia a védőoltást.
Az újszülöttek számára akár életveszélyt is jelenthet a bárányhimlő-fertőzés, különösen, ha a betegség az anyában a szülést közvetlenül megelőző vagy követő napokban alakul ki. A terhesség idején elkapott bárányhimlő-fertőzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent, a gyermeknél nagyobb eséllyel alakul ki övsömör az első néhány életévben.
A gyermekvállalást tervező nőknek, amennyiben még nem estek át a betegségen, mindenképpen érdemes megfontolni a védőoltást még időben, ugyanis a terhes nők már nem olthatók, sőt az oltás után legalább egy hónapot várni kell a teherbe eséssel.
A bárányhimlő korunk egyik leggyakoribb fertőző betegsége: Magyarországon évente 35-40 ezer bárányhimlős esetet jelentenek, de a tényleges fertőzöttek száma valójában megközelíti a százezer főt. Az alapbetegséggel nem rendelkező, tehát egyébként egészséges gyermekek mintegy 2,5%-ában alakul ki szövődmény, leggyakrabban bakteriális felülfertőződés és neurológiai komplikáció. Egy Belgiumban végzett vizsgálat szerint 100-ból legalább egy négy év alatti kisgyermek kórházi kezelésre szorul a bárányhimlő szövődményei miatt. Egy hazai infektológiai gyermekintenzív osztály 13 évet átfogó adatai alapján az osztályon a bárányhimlő szövődményei miatt ápolt gyermekek 76%-a korábban egészséges volt.
A legmagasabb hatékonyságú védelem: kétadagos vakcina
A magyar társadalom átoltottsága egy 2016-os tanulmány szerint 10-15%-ra tehető, márpedig az össztársadalmi „védettséghez” a WHO a legalább 80%-os átoltottsági arányt tartja elérendőnek. Ha a populáció legalább 80%-a védett, elkerülhető az is, hogy a betegség tömeges kialakulása felnőttkorra tolódjon.
A kétadagos oltási séma melletti magas átoltottság a megbetegedések számának drasztikus csökkenésén túl számtalan előnnyel jár: megelőzi a súlyos szövődmények kialakulását, elkerülhetőek az esetleges halálesetek, nem törnek ki járványok és az anyagi megtakarítás is jelentős. Kíméli a családok pénztárcáját, hiszen a beteg gyermek hetekig tartó ápolása miatt otthon maradni kénytelen szülők kiesnek a munkából – egy svéd tanulmány szerint négy szülőből egy kénytelen kimaradni a munkából bárányhimlős csemetéje miatt. A megtakarítás társadalmi szinten is jelentős: szakértők évi több mint 1 milliárd forintra becsülik a bárányhimlő közvetett és közvetlen betegségterhét.
Azért célszerű a kétadagos vakcinát választani, mivel az egyadagos oltás a járványok kitörését nem szünteti meg, tanulmányok pedig egybehangzóan bizonyítják a kétadagos védőoltás magasabb hatékonyságát. Egy hazai tanulmány arra is kitér, hogy a 12 év alatti gyermekeknek korábban ajánlott egyetlen vakcinadózis helyett két oltást adva minimális szintre csökkenthető az egyetlen oltást követően 15-20%-ban megfigyelt áttöréses fertőzések esetszáma.
A nemzetközi tapasztalatokat megerősítik a hazai önkormányzati finanszírozású oltóprogramok tapasztalatai is: Hódmezővásárhelyen például a támogatott vakcináció látványos eredményt hozott a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség elleni küzdelemben. Az elmúlt években több város (Kaposvár, Eger, Miskolc, Salgótarján) is térítésmentes bárányhimlő-megelőzési programot indított. A kedvező hatások végre országos szinten is érvényesülnek majd a varicella elleni védőoltás nemzeti oltóprogramba emelésével.
Érsek K. et al., IME XV. Évfolyam Egészség-Gazdaságtan Különszám (2016. június)
