Felépítenék az Árpád-kori Aranymonostort
Képgaléria
- Bugac egyik legerősebb turisztikai bástyája volt a megyének. Jó ideje azonban csak az emlékekbe kapaszkodunk, ezért újból meg kell erősíteni ezt bástyát. Enélkül a megye turisztikai fejlesztésébe sem érdemes belefogni - fogalmazott Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke a bugaci tanácskozáson. Mint mondta, nem elég a táj vonzereje, szolgáltatásokra, a helyi emberek mosolyára, kedvességére is szükség van. Fontos cél, hogy a turisták ne csak egy-két napot töltsenek nálunk. Ahhoz azonban, hogy hosszabb időre letáborozzanak, tartalmas programokat is kínálni kell.
- Csak együtt, összefogva tudjuk fölemelni a Duna-Tisza közi tájat. Ennek a „repülőnek" egyik motorja lehet Bugac – hangsúlyozta Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, aki szerint mindenképp hasznosítani kell a település alatt húzódó gyógyvizet, illetve újra kell indítani a kisvasutat is.
- A bugaci önkormányzat folyamatosan keresi a település kitörési pontjait. Ezért olyan turisztikai projekt megvalósítását indították el, amely valóban az egyik legerősebb bástyája lehet a megyének, amiért érdemes lesz átúszni a Dunát - mondta beszámolójában Szabó László, Bugac polgármestere. Célul tűzték ki ugyanis a település határában feltárt Árpád-kori bazilika és a hozzá tartozó monostor újbóli felépítését. A projekt megvalósításával a turisztikai szolgáltatások rendívül széles és sokoldalú palettája jöhet létre, amiből nem csak a település, de az egész térség profitálhat - tette hozzá Szabó László.
Az Aranymonostor részletes terveiről Dobó Ágota, a projekt kreatív tanácsadója számolt be. Mint mondta, a Szent Péternek szentelt monostor hiteles hely, és királyi pénzváltó helyként működött a tatárjárás okozta pusztulásig. Az előkerült leletanyag a közelmúlt magyar régészetének legnagyobb szenzációja, amely teljes mértékben felülírja az Árpád-korról, annak fejlettségéről és gazdagságáról vallott korábbi tudásunkat – hangsúlyozta a szakember.
- A friss leletanyag, a különlegesen gazdag Árpád-kori, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó templomi élet bemutatását célzó projekt célja a látogatóközpont építésén túl a monostor és a háromhajós bazilika, valamint a kapcsolódó védművek, malom, halastó, plébániatemplom skanzenszerű rekonstrukciója. A projekt - a régészeti terület háborítatlansága mellett - egy működő kolostor életét, valamint az azt körülvevő település átélhető élmény formájában szeretné láthatóvá tenni. Mindezt korabeli technológiával, eszközökkel, anyagokkal építik fel, így már az építési munkálatok is turisztikai attrakcióként szolgálnak. Sőt az érdeklődők be is kapcsolódhatnak majd a munkálatokba - részletezte a projekt ötletgazdája.
Az így felépített Aranymonostor mellett látogatóközpontot hoznak létre, ahol fogadják majd turistákat. A korszerű kiállítótér, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, előadásoknak is helyet ad majd. A központtól pedig a Magyar Szentek sétaútja vezet a szentek stációi mellett a monostorhoz. A tervezett fejlesztés keretében a Kurultajhoz és az Ősök napjához kapcsolódóan Árpád-kori földvár és jurtatelep létesül, ahol bemutatják a korabeli kézműves mesterségeket is. Ugyanakkor sport-, és harcművészeti központ, lovasíjász, íjász gyakorló-, és bemutató pálya kialakítását is tervezik. Az istállókban pedig az őshonos lófajták mellett honfoglaló őseink aranyszőrű paripáját, az akhal tekini lovat is megismertetik majd a látogatókkal.
A fejlesztés kiterjed az Európában is egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező Kiskunsági Nemzeti Park Bugac környéki turisztikai látnivalóinak felújítására, a magyarok évezredes tudását átörökítő pusztai pásztorkodás, állattartás hiteles bemutatására is. Mindehhez persze elengedhetetlen Bugac infrastrukturális fejlesztése - mondta Dobó Ágota. A tanácsokozás résztvevői végzetül tájékoztatást kaptak terveik megvalósításához szükséges pályázati forrásokról is, melyekhez a korábbiakkal ellentétben könnyebben juthatnak majd hozzá a pályázók.
Nyolc lovastúra útvonal
A lovasturizmus újjáélesztéséről Moiskó Csilla, a megyei önkormányzat területfejlesztési referense számolt be. Elmondta, feltérképezték a térség lovasbázisait, így 42 együttműködő partnerre találtak. Velük közösen nyolc lovastúra útvonalat alakítottak ki. A Puszta túra Bugac, Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza településeket érinti.
Fotó: Vajda Piroska
