Búcsú Kiss Jenőné Rozikától
A halál mindig fájdalmas, ha egy szeretett személyt veszítünk el. Így vagyunk most is. Tudtuk Kiss Jenőnéről, hogy évek óta betegeskedett. Halála mégis váratlanul érte szeretteit, tisztelőit, hisz még az utolsó napokban is aktív életet élt.
Kiss Jenőné Vízhányó Rozália 1929. január 1-jén született Kiskunfélegyházán. Tanulmányait az akkori Constantinumban végezte, 1949-ben a tanítónőképzőben képesítőzött. Tanított Szabadszálláson, a Csongrádi úti iskolában, a Szabadság téri iskolában. 1962-től az 1984-es nyugdíjba vonulásáig a Móra Ferenc Általános Iskola szeretett, megbecsült pedagógusa.
Fiatal korában sikeres kosárlabdázó volt, a sport hozta össze későbbi férjével, a kiváló futballbíróval, játékvezetővel, Kiss Jenővel. 1951-ben kötött házasságukból 2 gyermek született, Ákos és Tünde. Boldog házasságuk férje 2003-ban bekövetkezett halálával ért véget.
Kiss Jenőné Rozika sikeres, eredményes pályát, 44 évet töltött tanítványai körében. Ebből 33-at a Mórában, ahol főleg első osztályosokat tanított. Nagyon értett a kicsik nyelvén, letörölte az első napok könnyeit a kis arcokról, simogatott, magához ölelt. Kedves szeretetteljes lényét szerették kis tanítványai, szinte csüngtek rajta. Nagyon jó, együttműködő volt a kapcsolata a szülőkkel is.
Pályája során 1240 kisgyereket ismertetett meg a betűk, számok világával. De a nagyobb diákokkal is szót értett, a nyári kemencei táborok aktív törzsgárdájához tartozott.
Kollégái is szerették, tisztelték, vidám, jó humorú, igazi közösségi ember volt.
Nyugdíjas éveiben is dolgozott a Kapocs Segítő Szolgálatnál, tanórán kívül foglalkozott a Tarjányi ötös ikrekkel.
Amire mindig a legbüszkébb volt, 24 egykori kis elsőse választotta a pedagógus pályát.
Remek énekhangját a Pedagógus Énekkarban, a Petőfi Énekkarban kamatoztatta. Kiváló nevelő, oktató munkáját 1982-ben az Oktatásügy Kiváló dolgozója kitüntetéssel ismerték el.
Betegsége ellenére is a Nyugdíjas Pedagógus Klub tevékeny tagja volt, a városi könyvtár állandó olvasója, 2017-ben az Év olvasója lett.
Juhász Gyula soraival búcsúzunk:
„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.”
Emlékét kegyelettel, szeretettel őrizzük.
Kapus Béláné
