Értékfeltáró kollégiumok nyári szabadegyeteme Lakiteleken
Képgaléria
A Lakitelek Népfőiskola szervezésében 22 értékfeltáró kollégium folytatott kutatómunkát 2014-2018 között a Kárpát-medencében, külhoni és belhoni tájegységeken egyaránt. Az értékfeltáró kollégiumok: Drávaszög és Szlavónia, Nyugat-Bácska, Zenta, Moldva, Torockó-Aranyosszék, Gyergyó, Hegyköz, Ung, Ugocsa, Máramaros, Bereg, Garam-mente, Komárom-Nagymegyer, Őrvidék, Muravidék, Kunság, Kisvárda, Vasvár, Gyimes, Alsó-Bodrogköz, Felső-Bodrogköz, Martos Kollégium.
A kedd esti megnyitót követően, a szabadegyetem szerdai első programnapján a szabadegyetem hallgatói megtekintették a Drávaszög és Szlavónia Kollégium, a Hegyköz Kollégium, valamint a Torockó-Aranyosszék Kollégium munkáját bemutató 10-10 perces videót, ezt követően két értéktár-előadást hallgathattak meg.
Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke felvázolta a szabadegyetem főbb célkitűzéseit, majd a nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény előkészítését, a nemzettudatban gyakorolt hatásait ismertette.
Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet korábbi megbízott főigazgatója bemutatta a bugaci tudástárat, Imre Károly, a Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Megyei Irodájának nyugalmazott irodavezetője pedig az értéktármozgalom kezdeti éveiről számolt be.
A hungarikumebéd után, a délutáni programban a szabadegyetem hallgatói ismét három külhoni értékfeltáró kollégium – Moldva Kollégium, Nyugat-Bácska Kollégium, Őrvidék Kollégium – videós összefoglalóját nézték meg, majd nemzetpolitikai fórumra került sor, ahol Lezsák Sándor beszélgetőpartnerei Babity János szabadkai főkonzul és Szabó Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium korábbi főosztályvezetője voltak.
Lezsák Sándor hangsúlyozta: a külhoni értékfeltáró munka során számtalan háttérmunka zajlik úgy az adott területen, mint a magyar kormányzati rendszerben. Előbbi kapcsán Babity János, utóbbiban Szabó Mátyás nyújtott többször nagy segítséget.
Babity János a főkonzulátusok nemzetpolitikában betöltött szerepét tekintve elmondta, a Kárpát-medencében jelenleg nyolc városban működik főkonzulátus: Felvidéken Kassán, Kárpátalján Beregszászon és Ungváron, Erdélyben Kolozsváron és Csíkszeredában, Délvidéken Szabadkán, Horvátországban Eszéken, a Muraközben pedig Lendván.
A nagykövetségekkel ellentétben a főkonzulátusok az államközi kapcsolatok helyett elsősorban a polgárokkal való kapcsolattartásban vesznek részt. Míg évekkel ezelőtt sok helyen még a vízumkiadás volt a főkonzulátusok legfőbb feladata, ezt 2010 után felváltotta az egyszerűsített honosítási eljárás igénylésének és vizsgálatának munkája. Emellett, a szabadkai főkonzulátust említve számottevő feladatot jelent a magyar kormány délvidéki gazdaságfejlesztő programjának koordinációja is.
A Délvidéken zajlott értékfeltáró kollégiumok kapcsán elmondta: mindenfelől jó visszajelzéseket kaptak, és helyben úgy értékelték a munkát, mint ami nemcsak a magyarság szempontjából, de a szerb és a magyar nép közötti megbékélés egyik fontos állomása is.
Szabó Mátyás előadásában elmondta: még a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjeként ismerkedett meg és kapcsolódott be az értékfeltáró mozgalom munkájába, ő lett a Garam-mente Kollégium technikai szervezője. A kutatás során a kulturális értékek mellett nagy hangsúlyt fektettek a külhoni magyarság életminőségét meghatározó helyi gazdaság megismerésére is. Mint mondta, az értékfeltáró kollégiumok munkája nemcsak pillanatfelvétel, hanem a gondoskodás egy formája az anyaország részéről, amit folytatni kell.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen szóba került többek között a délvidéki gazdaságfejlesztési program helyi hatásai, valamint az értéktár-kollégiumok kutatói körének bővítése is.
