Szárazság, sár és aszály - ez a helyzet a szántóföldeken
Fotó: Pixabay
A csütörtöktől vasárnapig tartó időszak országszerte száraznak ígérkezik. Július elején sokfelé hullott csapadék, ezért általában véve jó vízellátottságúak a talajok. Délkeleten, illetve a délnyugati országrészben többfelé a sár okoz átmeneti gondot, illetve vannak területek, például Szerencs környéke, a Nyírség, a Hajdúság, a Kiskunság és a Kisalföld egyes tájai, ahol már jó ideje nem esett, és az aszály jelei mutatkoznak.
Az országban zajlik az aratás, a kukorica zömében a virágzás végén jár, a napraforgó a legtöbb helyen virágzik, a szőlő a fürtzáródás vége fenológiai fázisban tart. Az év egyik meghatározó munkájával, a kalászosok betakarításával általában véve jól lehet haladni az előttünk álló héten, a délkeleti országrész kivételével az ország nagy részén csak átmeneti csapadék zavarja a munkát. A kukorica- és a napraforgó-állományokban intenzív volt a növekedés, illetve a fejlődés az elmúlt időszakban.
A kukoricának a címerhányástól a szemfejlődésig van a legnagyobb vízigénye, míg a napraforgónak a virágzás idején. Idén ezek a fenológiai fázisok az átlagosnál hamarabb következtek be, és jelenleg általában kedvező talajnedvességi viszonyok állnak a növények rendelkezésére ebben a kritikus időszakban. A jó terméshez a nedvesség mellett sok napsütés és meleg is szükséges, mely feltételek az előttünk álló időszakban szintén adottak lesznek.
A legfrissebb NDVI vegetációs index az OMSZ térképén a zöldtömeg aránya országszerte magas. A változást mutató térképen az egyre több sárga és vörös szín azt mutatja, hogy az őszi búza és a repce a termésérés-betakarítás fázisában jár, már nincs zöldtömege. Ugyanakkor zöld színek jelzik a kukorica- és a napraforgótáblákon az intenzív zöldtömeg növekedését, jelenlegi térképünkön még nem jelenik meg a virágzásból adódó csökkenés.
Az anomália térkép alapján a legtöbb helyen a sokéves átlag fölötti a zöldtömeg aránya, ahol nem, ott éppen az említett szántóföldi kultúrák idő előtti érése okozza a színes foltokat, illetve az ország déli részén, különösen Szarvas környékén a más területekhez képest júniusban hullott kevesebb csapadékkal is összefüggésben lehet a negatív anomália.
.png)
Fotó: OMSZ
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 800 és 900 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel.
Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, így a növények fenológiai fázisai is több hetes előnyben vannak, bár június utolsó harmadának az átlagosnál hűvösebb időjárása lassította a hőösszeg növekedést. Július elejére az idei értékek közelebb kerülnek a tavalyi, illetve az átlagos értékekhez, vagyis valamelyest apadt a meleg április és május során szerzett több hetes előny.
Az előrejelzések szerint a már amúgy is igen száraz északkelet-alföldi régióban valószínű a héten a legkisebb csapadék. A hét második felében számottevő eső nem valószínű, ami jó hír az aratóknak, és a meleg, csütörtökön és pénteken sokfelé szeles időben hamar megszárad a még betakarításra váró gabona.
Ebben az időszakban, a száraz, meleg időben légköri aszály kialakulására is számítani lehet főként a már említett északkeleti tájakon. A hőmérséklet jellemzően 25 és 30 fok között alakul, szerdán lesz átmenetileg ennél hűvösebb a Dunántúlon, a hétvégén pedig már többfelé kevéssel 30 fok fölé melegszik a levegő.
.png)
Fotó: OMSZ
