Avarkori leletek Félegyháza környékéről
Képgaléria
Mint azt Dr. Wicker Erikától, a kiállítás forgatókönyvét író és látványtervét megálmodó régésztől megtudtuk, a Cifrapalota első emeletén berendezett tárlat páratlan leleteket vonultat fel. Kecskemét környéke és tágabb értelemben a Kiskunság ugyanis a leggazdagabb az avar leletekben.
A kiállításon megcsodálhatók például a petőfiszállási vezér sírjában fellelt tárgyak. 1998-ban Petőfiszállás határában, az M5 autópálya építését megelőzően került elő egy előkelő avar vezér sírja. Bár a sír közepét a beásás tönkretette, a többi részét régészek tárták fel. A kb. 170 cm magas avar férfit koporsóban temették el, valamikor a 600-as évek első évtizedeiben. Valószínűleg a bizánci hadjáratokban is részt vett, s ez után vehette meg gömbös arany fülbevalóit és préselt arany verettel díszített övét. Vele temették silányabb ezüstveretes övét is (melyet minden bizonnyal korábban, még meggazdagodása előtt szerzett), valamint aranyveretes kardját, reflexíját és csontlemez-díszes tegezben tartott nyilait.
Mivel a bolygatás éppen a sír közepét, az övveretek helyét érte, az öv rekonstrukcióját csak analógiák alapján tudták elvégezni. Viszont a találók által kidobott földben sikerült hiánytalanul összegyűjteniük a régészeknek a vereteket. Mivel a helyszínen mintegy 6 ezer négyzetméter nagyságú terület átkutatása ellenére sem került elő több sír, feltételezhető, hogy a petőfiszállási vezért közössége temetőjétől távolabb, magányos sírban temették el.
A kiállítás darabjai között szerepel a Kiskunfélegyháza-pákapusztai vezér állcsatos övgarnitúrája is, melynek darabjait bronz- és ezüstlemezből préselték, majd aranyozták. Az sajnos ma már nem ismert, hogy milyen körülmények között került a kiskunfélegyházi múzeumba 1933 táján ez a lelet, ahogy az sem, hogy mi minden volt még a sírban. Mivel a múzeumba került tárgyak egy része – akárcsak a környékről előkerült más hasonlóan gazdag lelet együttes – megsemmisült a II. világháború során, ma már csak ez a néhány övveret szemlélteti a petőfiszállásinál valamivel fiatalabb vezér egykori gazdagságát.
Egy közép avar kori aranylemezes keresztvasú szablya előkerülési körülményei, kísérőleletei, sőt, pontos lelőhelye is ismeretlen ma már, de nagy valószínűséggel Petőfiszálláson találták. Egykori tulajdonosa nem ismerhette a kora avar petőfiszállási vezért, hiszen néhány évtizeddel annak halálát követően élt ezen a vidéken.
A Kiskunfélegyháza-Lidl lelőhelyen (az M5 Kiskunfélegyháza északi lehajtójánál, a város felé) tártak fel a régészek egy öntött ezüst, aranyozott, griffes övgarnitúrát, ami nagyon ritkának számít a maga nemében épp azért, mert nem bronzból készült, ahogy a korabeli darabok túlnyomó része, hanem ezüst, és aranyozva van.
A kivételesen gazdag „Nagyurak és vezérek: Híres avar leletek a Kiskunságból" című kiállításnak további félegyházi vonatkozása is van. Nevezetesen a félegyházi származású Zalatnai Pál is közreműködött a látványelemek és a katalógus megvalósításában.
T.T.
Az 1. képen aranyozott ezüst, indadíszes öntött övveretek a Kiskunfélegyháza-Lidl lelőhelyről.
A 2. fotón a kiállítás egy részlete. A látvány lenyűgöző: fekete szoba, csillagos ég, süllyesztett vitrinek, felettük élfénnyel világított feliratok, hátulról megvilágított információs táblák. Az élményt sztyeppei jellegű zene teszi teljessé.
A 3. fényképen egy aranyveretes öv csatja, illetve a petőfiszállási hadvezér övének díszítő elemei láthatók.
A 4. képen egy arany fülbevalópár, a kard keresztvasának egyik üvegberakásos aranyverete és egy ezüstgyűrűs, kőberakásos aranyveret látható a második övről.
Az 5. fotó mutatja be a kard arany- és ezüstszerelékeit, valamint egy vaskés ezüst függesztőcsatokkal.
Fotó: Zalatnai Pál, Kis Béla
