Nincs elég halliszt, jöhet a rovarfehérje a takarmányokba
Az Agrárszektor írt bővebben az új fehérjeforrásról, szakcikkükben a témát Mézes Miklóssal, a Szent István Egyetem Takarmányozástani tanszékének vezetőjével, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, a terület egyik hazai szakértőjével járták körül. A világ növekvő népessége egyre több tojást és húst szeretne fogyasztani, ám ezek előállításához sok fehérjére van szükség. Világszerte egyre nagyobb a fehérjehiány, ezért a piaci szereplők és a kutatók is keresik az alternatív lehetőségeket. A fehérjehiányhoz az is hozzájárult, hogy a piacokon elérhető halliszt jelentősen visszaesett. Ma már csak a 10 évvel ezelőtt megtermelt mennyiség 48 százaléka áll rendelkezésre, mivel a lehalászás miatt jelentősen csökkent az óceánok halállománya. Az édesvízi akvakultúra pedig képtelen előállítani ezt a sok ezer tonnás nagyságrendet.
A rovarfehérjének – mint lehetséges alternatív fehérjeforrásnak – a globális felmelegedés, az időjárás változása és a föld népességének dinamikus növekedése miatt van létjogosultsága – mondta Mézes Miklós akadémikus az Agrárszektornak. A professzor szerint egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi időt vesz igénybe, hogy ez az új alternatív takarmány-összetevő elterjedjen a gyakorlatban, ám úgy tűnik, hogy a hazai viszonyok között is van rá gyártási kapacitás.
Hamarabb kerülhet a tányérra, mint a takarmányba?
Az Európai Unió furcsán áll a rovarfehérje kérdéséhez. Használata ugyanis nem tiltott, de nem is engedélyezett. A hobbiból tartott társállatok és a halak takarmányozásában mértékben engedi az unió. Sőt, néhány országban humán élelmiszerként is megvásárolható, a gazdasági állatok takarmányozására viszont eddig nem engedélyezték. Mézes Miklós uniós forrásokból viszont úgy értesült, hogy 2019-ben a baromfi-takarmányozásban már engedélyezett lesz a rovarfehérje használata. Továbbá 2020-21-ben a sertésnél is engedélyt kaphat az alternatív fehérjeforrás. A professzor szerint logikus indok nincs a tiltására, és az nagy valószínűséggel a szójalobbinak köszönhető, hogy eddig nem engedélyezték a rovarfehérjéket.
A legvalószínűbb, hogy a rovarfehérje, vagyis a rovarlárva liszt formájában, zsírkivonással vagy anélkül kerül majd forgalomba. Így lehet a legkönnyebben a takarmányba keverni. Léteznek olyan eljárások is, amikor kivonják a fehérjét az alapanyagból, úgynezezett fehérje-hidrolizátumot készítenek. Ez pedig már szabadon, bármilyen célra felhasználható. A folyamat azonban drága, ezért a takarmánygyártásban egészen biztosan nem lesz rentábilis eljárás. Ellenben a sportolók és a fitneszipar képes lehet megfizetni az így előállított táplálék-kiegészítőket is.
A nagy agrárlehetőségekkel rendelkező országok, mint Hollandia vagy Franciaország, a közelmúltban komoly mennyiségben hoztak létre ilyen jellegű termelőüzemeket. Az új lehetőség Magyarországra is bejött már. Hazánkban is belefogott néhány hazai vállalkozó a rovarbizniszbe. A magyar cégek egyelőre várakozó állásponton vannak, mert az engedélyezés esetén éves szinten akár 10 ezer tonnás igény is mutatkozhat a rovarfehérje iránt a haszonállat-piacon.
Ezek a biztonságos rovarok és lárvák az EFSA szerint
A fehérjekinyerés céljából tartott rovarok és azok lárváinak toxikológiai vizsgálata alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) az alombogár, a házi légy, a fekete katonalégy, a közönséges lisztbogár, a házi, a csíkos és a földi tücsök fajokat minősítette biztonságosnak.
A világon évente mintegy 400 ezer tonna rovart állítanak elő, ebből Kína részesedése 150 ezer tonnát tesz ki. Európában már 17 üzem működik, ezek kapacitása pár száz tonnától pár ezer tonnáig terjed. Magyarországon 3 működő telep van, ám ezek nem nagyüzemi méretűek – írja az Agrárszektor.
