Itt születtem, és szeretem a városomat

Kiskunfélegyháza Város Gazdaságának Fejlődéséért kitüntetéssel ismerte el Kiss Zsoltnak, a Primőr Kft. vezetőjének munkásságát az önkormányzat képviselő-testülete. A vállalkozót eddigi munkásságának értékelésére, további tervei megfogalmazására kértük.

– Kezdjük az elején. A vállalkozói pályafutása hogyan alakult, melyek voltak a legfontosabb állomások, történések?

– Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy vállalkozói pályafutásom biztosan kudarcba fulladt volna – mindemellett voltak nehézségek, kudarcok is bőven –, ha a feleségem nem áll mellettem, aki a kiemelkedő szakmai munkája mellett, gyermeknevelés, háztartásvezetés mellett igen sokat segített grafológusként a munkatársaink kiválasztásában. Nem lehet egy vállalkozói pályafutás sikeres, ha nincs mögötte egy összetartó család, ha nincsenek kiváló munkatársak, akik kellő szakértelemmel, alázatosan, sokszor a munkaidőre tekintet nélkül dolgoznak szorgalmasan a közös sikerek elérése érdekében.

De ha visszagondolok, talán mondhatom, hogy egész életemben vállalkoztam valamire, több mint 10 évet dolgoztam a vendéglátásban, középiskolai és főiskolai tanulmányaimat is ezen a területen folytattam. Voltam a félegyházi Halászcsárda vezetője, nappal vendégeink színvonalas kiszolgálására törekedtünk, éjjel pedig hidegkonyhát üzemeltettünk, hogy a város kiskereskedelmi egységeit elláthassuk 10-15 féle finom készítménnyel. Erre azért vállalkoztunk, hogy a csárda forgalmát és eredményét növeljük.

Dolgoztam a Keleti Fény Tsz-ben, mint kereskedelmi és élelmiszeripari ágazatvezető. Itt különféle snack termékeket gyártottunk, úgy, mint burgonyaszirom, különféle ropogtatni valók, édességek, szárított fűszernövények. Ez is egy vállalkozás volt a Tsz-en belül. Főnököm, Hegedűs János volt, aki bátorított és segített, ő maga egy kiváló vezető volt, sokat tanultam tőle. Sajnos egy autóbalesetben 1988-ban igen fiatalon életét vesztette, így én is elvesztettem egy igaz barátot, egy jó főnököt és támogatót. Halála nemcsak nekünk volt nagy veszteség, hanem meggyőződésem, hogy a régió is elvesztett egy kiváló képességű vezetőt.

A Tsz-t ’88 őszén otthagytam, mert Koncz Laci barátom hívott az akkor még „Kisgazdaságokat Áruval Ellátó, Termékeiket Felvásárló és Értékesítő Kisszövetkezet”-hez, hogy fejlesszük tovább a vállalkozást. Később a nevet Primőr Kisszövetkezetre változtattuk, majd aztán a rendszerváltás után KFT-vé alakultunk. Ekkor kerültünk kapcsolatba az Unilever magyarországi képviseletével és nemsokára szinte kizárólagos forgalmazói lettünk az akkor igen közkedvelt Denim, Lux, Pond’s, AXE márkáknak. Jártunk Hollandiában és sokat tanultunk, hogy hogyan is művelik tőlünk nyugatabbra a kozmetikai disztribúciót. Tevékenységünkre több más nyugati cég is felfigyelt, úgy, mint a Margaret Astor cég, a Procter & Gamble, a Mühlens, és az Adidas.

A mai Primőr jogelődje 1991-ben alakult meg, amikortól is Koncz Laci már Ausztriában kezdte meg vállalkozói tevékenységét, Vida Pali barátom pedig megalakította a V és B Kft-t. Útjaink külön váltak, de barátok maradtunk.

A Primőr ekkortól kizárólag kozmetikai disztribúcióval foglalkozott egy folyamatosan átalakulásban lévő, inflációval terhelt belföldi és külföldi piacon. Leányvállalatot nyitottunk a 90-es években Moszkvában, Bukarestben, Szófiában is. Ezek egy ideig jól működtek, de a Rubel szárnyaló inflációja miatt az orosz céget be kellett zárnunk, a román és bolgár tulajdonostársaink pedig kivásároltak bennünket a közös cégekből. Nem maradt más hátra, mint erősíteni a magyar céget. A 90-es évek második felétől aztán jött még jónéhány fontos beszállító partner. Így a Chanel, az Elizabeth Arden, a spanyol Puig csoport a Nina Ricci, Paco Rabanne és a Carolina Herrera márkákkal, valamint az Yves Saint Laurent a Kenzo, a Juvena, később a La Prairie luxus bőrápolási márkák.

A nagy európai és tengerentúli kozmetikai világcégek, de a tradicionális nagy családi cégek is elkezdték adni-venni a szépségápolási brandeket, a tőkekoncentráció és a globalizáció éreztette hatását nálunk is, egyre több multinacionális vállalat nyitott magyarországi leányvállalatot, és ez a folyamat érintett bennünket is, így több márkát elveszítettünk, de szerencsére sikerült ezeket jórészt újakkal pótolni. Ezek a változások azt üzenték, hogy jó lesz vigyáznunk, ha nem kötődünk erősen a képviselt márkákhoz, kereskedelmi partnereinkhez, de legfőképpen a fogyasztóhoz, akkor nagyon gyorsan piacot veszíthetünk és ez beláthatatlan következményekkel járhat. Ezért a kötödést abban határoztuk meg, hogy magát a disztribúciós tevékenységet profi szintre emeljük, ami rövid határidős, pontos, hibátlanul összekészített áruküldeményeket jelent, emellett emelnünk kell a szolgáltatásunk színvonalát. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi üzletek eladóit folyamatosan képezzük, segítünk az áruismeretük fejlesztésében, de módszertani, eladástechnikai ismeretek átadásával is igyekszünk segíteni munkájukat. Van több saját alkalmazottunk a legfontosabb Douglas, Müller és Marionnaud parfümériákban egyrészt tehermentesíteni az amúgy is kis létszámú bolti eladó kollégákat, valamint ajánlani a fogyasztó részére a számára legmegfelelőbb termékeket.

Nagy hangsúlyt fektetünk a márkák bolton belüli és bolton kívüli marketing támogatására, forgalmunk – amely tavaly 4 Mrd, idén 5 Mrd lesz – mintegy 20 százalékát fordítjuk erre a célra.

Ma már több, mint 50 kozmetikai márkát képviselünk Magyarországon 11 külföldi beszállítótól, munkatársaink létszáma meghaladja a 80 főt, több mint 600 parfümériába, drogériába és hipermarketbe szállítunk rendszeresen, többnyire saját gépkocsikkal. Így a korábban említett Douglas, Müller, Marionnaud luxushálózatokba, a DM, Rossmann, Eurofamily, Plus Market drogérialáncokba, valamint a Tesco és Auchan áruházakba, valamint ellátunk még kb. 30 magánpartnert is.

A múlt évben felépítettünk egy saját, modern logisztikai központot 3500 négyzetméteren, amelyben munkatársaink a régi papíralapú árukiszedés helyett már elektronikus eszközök segítségével készítik elő több, mint 16 ezer cikkelemből a megrendeléseket szállításra. Folyamatosan építjük be a modern kor vívmányait a technológiánkba, így átállunk a digitális számlázásra, az elektronikus úton történő rendelésfogadásra és feldolgozásra. Célunk, hogy 2020-ra papírmentes céggé váljunk. Ügyelünk a környezetünkre, így az új logisztikai bázison csak elektromos energiát használunk, amelyet többnyire napelemes erőmű segítségével állítunk elő, így nincs károsanyag-kibocsájtás sem.

– Amikor még a Molnár Béla utcában, nem is a székházban, hanem az 5 szám alatt alakulgatott a Primőr, akkor gondolta, hogy egyszercsak ekkora vállalkozása lesz és ennyire kiterjedt?

– Ma sem gondolom, hogy mi nagyok lennénk, mert minden relatív. Mi egy kis magyar cég vagyunk, amely igyekszik talpon maradni és próbál a holnaputánra is gondolni. Mindig azt mondjuk, ha nehézségeid vannak, az jó, mert nem enged ellustulni, menekülni pedig csak előre szabad. Tehát próbálunk előrelátni, kiszámítani a piaci változásokat, a kockázati tényezőket és folyamatosan fejlődni.

– Budapesten is van irodájuk, bennem felmerült a gondolat, hogy előbb-utóbb a székhelyük is ott lesz. De nem, Kiskunfélegyházán maradtak. Legutóbb is itt ruháztak be. Miért ez a kötődés?

– Mondhatnám, hogy itt születtem és szeretem a városomat – ez természetesen igaz – de óriási szerencsém van, hogy a fiam Kiss Kolos, aki a cég operatív ügyvezető igazgatója, ő Budapesten irányítja a kereskedelmet és a marketinget 25 munkatárssal, akiknek kulcsszerepük van a tevékenységünkben. A kisebbik fiam Ákos pedig nagyon színvonalas reklámfilmeket, oktatófilmeket készít szintén Budapesten, tehát ami látvány és vizualitás, az az ő asztala. Mi pedig a feleségemmel maradtunk Félegyházán, tulajdonképpen már szép csendben megtörtént a generációváltás, hamarosan nyugdíjas leszek, de amíg lehet, maradok a cégnél, és igyekszem fiaimnak és munkatársaimnak átadni a megszerzett tapasztalatokat.

– Elmondta, hogy mi történt eddig, milyen fejlesztések voltak. Mit terveznek a következőkben?

– Nagyon nagy változásokon mentünk keresztül az elmúlt időszakban, ebből következően most „csak” a stabilitást kell megvalósítani rövidtávon. Természetesen mondhatnám, hogy még több márkával szeretnénk a portfóliót szélesíteni, de nem lehet túlnőni a teljesítőképesség határán. Hosszabb távon újra szeretnénk majd kikacsintani a nemzetközi porondra, a szomszédos országok piacaira is, ez még csak előterv, és komoly fejlesztést igényel.

A belföldi piacon nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szolgáltatási területekre, ki kell vívnunk és folyamatosan meg kell tartanunk partnereink legmagasabb fokú elégedettségét, ha ez megvan, akkor mondhatjuk, hogy egy stabil cég tagjai vagyunk.

– Kiskunfélegyháza Város Gazdasági Fejlődéséért kitüntetést kapott a várostól. Hogyan látja, mennyire kedvező terep Kiskunfélegyháza a vállalkozásoknak?

– Azt hiszem, hogy ez a város mindig fejlődési pályán volt, a lehetőségek adottak voltak, más kérdés, hogy a korábbi testületek hogyan éltek ezekkel a lehetőségekkel. Ami feltűnő és örömteli, hogy a jelenlegi városvezetés Csányi József polgármester úr vezetésével új, tisztességes, vállalkozás- és polgárbarát szemléletet honosít meg. A város soha nem látott fejlesztésekbe kezdett, ennek előteremtette a forrásait és már kiváló részeredményeket is láthatunk. A várost a külső látogató számára is vonzóvá, az itt lakók számára pedig élhetővé teszik. Ezek a fejlesztések azok, amelyektől a gazdasági erősödés is várható. Így a város jövőjét egyértelműen pozitívnak látom.

– Vannak a vállalkozói körökben ismerősei, akik nincsenek még Félegyházán és úgy vélekednek, hogy érdemes itt befektetni?

– Ebben a körben, ahol mi tevékenykedünk, a vállalkozások száma csökken, így ebben a pillanatban nem tudok senkit idecsábítani, de abban biztos vagyok, hogy ha a város általános fejlődése ezen színvonalon tovább fejlődik, az Ipari Park külső képe is modernebbé válik, a gazdasági feltételek a jövendő vállalatok számára vonzóak lesznek, akkor itt paradicsomi állapotok alakulhatnak ki.

– Benne vagyunk a nyár kellős közepében, ezért is aktuális ez a kérdés. Nyilván a cégvezetés rengeteg időt vesz igénybe. Sokszor találkoztunk késő este, amikor kanyarodott be az utcába és ment hazafelé. De azért van szabadideje is. Az hogyan telik? Mi a hobbija?

– A hobbim a feleségemmel együtt a víz, a horgászat és a hajózás. Ha tehetjük, hétvégenként Baján vagyunk, nincs jobb kikapcsolódás, mint a Duna egy mellékágában horgonyt dobni, a motort kikapcsolni és élvezni a természet hangját, a madarakat, látni a vadmalacokat, amint lejönnek inni a partra és fogni néhány keszeget, azt azonnal megtisztítani, majd ropogósra megsütni, zúzott foghagymával bekenni, ennél szebbet és jobbat nem is kívánhat az ember.

Természetesen ünnep, ha Kolos és Ákos is meglátogatnak, ők már profi horgászok, igyekszem tanulni tőlük. Ilyenkor is szakmázunk egy kicsit, de a pihenésé a főszerep.

– Kiválóan főz, bográcsot is visz magával minden alkalommal?

– Természetesen a halfőző bogrács mindig kéznél van. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a halászléfőzés tudományát Sobri Józsi bácsitól tanulhattam. Én tudom, hogy olyan finomat, amelyet ő főzött soha senki nem tud készíteni, hiszen ő volt Magyarország örökös halfőző bajnoka. Szerintem ma a legfinomabb halat Jelasity Márk barátom, a nagybaracskai Halászcsárda tulajdonosa készíti. Gyakran készítek én is bajai halászlevet, azt mondják a családom tagjai, hogy a kísérleteim egyre sikeresebbek. Persze legjobb azt látni, hogy másoknak ízlik az étel. Ez az én vendéglátós véremből fakad.

– A kisebbik fiát nagyon sokszor láttam sündörögni a bogrács körül, továbbra is így van, vagy akár már önállóan is fel szokta állítani a bográcsot?

– Mindkét fiam önállóan felállítja és nagyon finom levet főznek, de ők már – velem ellentétben – világjáróként nagyon otthon vannak a nemzetközi gasztrokultúrában is.

H. S.