Elkészült Kiskunfélegyháza településrendezési terve

Tisztelt lakosaink, véleményező partnereink! Az önkormányzatok egyik legszebb, de egyúttal felelősségteljes feladata a település tervszerű alakítása, védelme. A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének, és a település versenyképességének javítása, amelynek során a jogos magánérdekre tekintettel kell biztosítani a területek közérdeknek megfelelő felhasználását. Az önkormányzat a településfejlesztési szándékait a településfejlesztési koncepcióban foglalja rendszerbe, amelynek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembe vételével határozza meg a település jövőképét. A település területének, telkeinek felhasználására, az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakítása a településrendezési terv feladata.

Kiskunfélegyháza településrendezési tervének jelenlegi, átfogó vizsgálatának keretében a településfejlesztési koncepciót 12 évre, 2030-ig fogalmaztuk meg. Kiskunfélegyháza fejlesztési szempontból meghatározó sajátossága a megyeszékhelyhez való közelsége, történetileg kialakult járásközponti szerepköre, ezen belül is „iskolaváros” jellege, társadalmának belső ereje, mezőgazdasági tradíciója, felnövekvő ipara, ígéretes logisztikai lehetőségei és a térségi összefogásra alapozható idegenforgalmi potenciálja. 2030-ra a város virágzó térségközponttá válhat, hagyományosan erős társadalmi értékeit és előnyös gazdaságföldrajzi adottságait kibontakoztatva, lakosainak és vállalkozásainak megelégedésére fejlődhet tovább.

A településfejlesztési célok megvalósításának egyik hatékony eszköze, hogy az önkormányzat a vonatkozó törvények által meghatározott keretek között, az azokban megjelenő lehetőségek maximális kihasználásával határozza meg a területhasználatot és a beépítés módját, mértékét. A jelenleg folyó tervezési munka során az érvényben lévő rendezési tervhez képest olyan változásokra teszünk javaslatot, amelyek segítik a város településközpont szerepének erősödését, a lakosság, valamint a vállalkozói szféra számára megkönnyíti építési, beruházási elképzeléseik megvalósítását és mindemellett megőrzi vonzó, középvárosi mivoltát.

Kiskunfélegyháza központja jelentős térségi szerepkört tölt be. A funkciógazdag intézményhálózat és a munkalehetőségek vonzást gyakorolnak a környező településekre. A város és vonzáskörzete közötti kapcsolat színtere elsősorban a „történeti városrész”, itt találhatók a hivatalok, iskolák, piac, pénzintézetek, buszállomás, és az üzletek változatos kínálata. Mindezek mellett a városközpontnak élhetőnek kell maradnia, hiszen sokaknak lakhelyéül is szolgál. A sokrétű elvárás nem túlzott, hanem normális jelenség a térségközpontokban, a rendezett működés feltételét az ingatlanvagyon gyarapításával tudja biztosítani az önkormányzat. A központképző funkciók befogadása érdekében a rendeltetési besorolás bővül, az eddigi merevebb szabályozás helyébe a „kialakult” kategória lép, így a változatos adottságokhoz illeszkedve bármely beépítési mód (szabadon álló, oldalhatáron álló, ikres, vagy zártsorú) alkalmazása megengedett, ha vannak előzmények vagy példák a telken vagy a szomszédságban. Ez a megoldás lehetőséget ad a kialakult telekhasználat és építési rend megtartására, csökkentve a kényszerű változtatásokból eredő hátrányokat. A növekvő elvárások teljesíthetősége érdekében a beépítettség megengedett mértéke is nő.

A Petőfi-lakótelep zöldfelületi kapcsolatait erősítjük mind a városközpont, mind a Bankfalu (Templomdomb) irányába és a Tanyasori úti vasúti átjáró fénysorompós biztosításával a horgásztóhoz és pihenőhelyhez. A gyermekintézmények mellett parkolóutca, sétány, zöldsáv jön létre, a vasút melletti szabad terület a korábban tervezett garázsok helyett zöldfelületi jelleggel fejlődik. A lakótelep és a Félegyházi vízfolyás között elterülő önkormányzati tulajdonú, értékes társasházas építési terület beépítési módjára is teszünk javaslatot a tervben.

Az Ipari Park déli részének tervszerű fejlesztése, az előnyösebb pályázati lehetőségek kihasználhatóságának érdekében a kereskedelmi-szolgáltató területi besorolást az Iparterület kategória váltja fel. A megengedett legnagyobb beépítettség lehetősége (50 %) és a viszonylag kicsi előírt minimális terület (1500 m2) szintén „helyzetbe hozza” a területet, ahol így kisebb vállalkozások is megtelepedhetnek, és pályázati támogatásban részesülhetnek.

Előnyös adottság a kórháznak és a fürdőnek az egymás melletti és a városközponthoz közeli fekvése, a Fürdőszálló pedig a maga nemében teljesen egyedülálló az Alföldön. Az egykor tekintélyes számú félegyházi szélmalom közül az egyetlen eredeti helyén, eredeti állapotában megmaradt épület a kórház területén található. A fürdő telkét a közparktól elválasztó útátkötés a tervből törlődik, a közpark rendezése során hangsúlyozni kell a Fürdőszálló és a park egykori egységét. A park nyugati részét a jelenleg hatályos terv beépítésre szánja, azonban a zöldterület csökkenése nem kívánatos, kizárólag a már kialakult üzlet („Gomba”) telke ismerhető el beépített területként. A jövőbeni helyszűke megelőzésére célszerű fejlesztésbe vonni az Izsáki út felől kapcsolódó raktártelepet, amely jelenleg is a fürdővel megegyező övezetbe tartozik. Az egységes besorolás lehetővé teszi a kórház, a strand és uszoda, a Fürdőszálló (mint kezelőépület), a védett malomépület és egy új többszintes hotel egymást erősítő, komplex hasznosítását.

A Bankfalu a legnépszerűbb családiház-építési területté nőtte ki magát, még további rendezett telekcsoportjai várnak beépítésre az északi és a keleti oldalon, a városrész déli irányú bővítését azonban töröljük. A kialakult zöldterületek megmaradnak, kivéve az óvoda melletti Kiskun utcai önkormányzati telket, amelynek egy része alapvető napi cikkek üzlete céljából lakóterületbe kerül át. A kertvárosias lakóterületi besorolás lehetővé teszi a területen élők számára szolgáltatást nyújtó, valamint egyéb funkciók (hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, szállásjellegű és sportcélú létesítmény) telepítését is. A Templomdomb megőrzi zöldterületi (közpark) besorolását, amely 3 százalék beépítettséggel biztosítja az alapfeladatához tartozó építmény, valamint vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület elhelyezésének lehetőségét.

A Molnártelep belterületté válása és közművesítése megteremtette a lakóterülettől elvárható körülményeket, a városrészt azonban tartósan elkülöníti a vasútvonal a várostesttől. A népességnövekedést feltételező koncepció alapján korábban kijelölt további fejlesztési területei mezőgazdasági művelés alatt állnak, nincs reális forgatókönyv a lakóterületté válásukra, ezért visszakerülnek általános mezőgazdasági területbe. A jelenleg érvényben lévő országos szabályozás a beépítésre nem szánt területeken is enged 10 százalék beépítettséget, ezért a tanyák, újonnan települni szándékozó farmgazdaságok előtt nyitva áll a fejlődés útja az új besorolás keretében is.

A Közelszőlő telkein a lakóterületi beépítésre továbbra is megmarad a lehetőség, a tulajdonosok öntevékeny területfejlesztését a szabályozás rugalmasabbá alakítása segíti. A Móraváros melletti kertek külterületi státuszúak, ugyanakkor a terület alkalmas lakóterületi fejlesztésre, a Móraváros intézményi és egyéb ellátási infrastruktúrája jól elérhető. Az építési szabályzat lehetővé teszi az átmeneti időszakban (amíg a teljes közmű- és az úthálózat ki nem épül) egy kisebb beépítési intenzitású, csökkentett közművesítési követelményű lakókörnyezet megvalósulását.

Rendezett és nyugodt lakókörülményeket kínál a Csanyi út végén kialakult Zöldmező lakótelep, amely egyéb belterületi státuszú. Bővítésére magánterületen kerülhetne sor, de sem a tulajdonos részéről, sem az esetleges építtetők részéről nincs erre valós igény. A bővítésre jelölt terület mezőgazdasági művelés alatt áll, ivóvízzel nincs ellátva, a belterületen viszont még akadnak közművesített, beépítetlen szabad telkek. A bővítési terület ezért átminősül a tényleges használatnak megfelelő mezőgazdasági területté.

Félegyháza belterülete többnyire gazdasági telephelyekkel szegélyezett, a keleti részen viszont áthalad a Félegyházi vízfolyás, amely valamelyest természetközelbe vonja a partjai mentén lévő lakóterületeket (Petőfi-lakótelep, Bankfalu, Liget utca környéke). A meder és a parti sáv rendbetételére az ökológiai szemlélet jegyében kerülhet sor. A Liget utcai volt spottelepen elindult fejlesztések (kutyás-lovas szabadidő-eltöltés, szabadtéri testedzés) megmutatják az irányt a Félegyházi vízfolyás és a Liget utca közötti terület, elsősorban a vízfolyást kísérő 100-150 méteres területsáv rendezésére. A városközponthoz közeli fekvésének, nagyarányú lombfedettségének köszönhetően zöldfelületi közösségi rendeltetése erősíthető, és szervesen kapcsolódhat a közeli Csongrádi út menti vásártérhez, amely nagyrendezvényekre, szabadtéri kiállításokra is alkalmassá tehető.

A majorokat beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területként szerepelteti a módosított terv, biztosítva a szokás szerint jelen lévő és igény szerint az eddigieket színesítő funkciók (állattartás, mezőgazdasági feldolgozás, tárolás, ipari tevékenység, nem jelentős hulladékkezelés, lakóépületek, vagy szolgálati lakások, terménykereskedelem, vallási célú, valamint oktatási épületek, vendéglátás, lovagoltatás, turisztikai szálláshely, idegenforgalom) elhelyezését.

Halesz és Selymes kiskertjeit változatos módon használják a tulajdonosaik, ezért kialakult jellegükre szabottan beépítésre nem szánt különleges pihenőkert kategóriába kerülnek át. A kertművelés építményein túl a lakás, a kiskereskedelmi, a vendéglátási funkció, valamint a vallási, az oktatási és a szociális létesítmények elhelyezése is megengedhető az övezetben. A kiskert tulajdonosoknak is köszönhető a futóhomok kertgazdálkodással való megkötése, a földminőség javulása, a zöldség-gyümölcs idény- és primőrtermékek kínálatának színesítése a helyi piacon. A területek szociális vonzása sem negatív, mivel a magasabb ingatlanárak miatt a belterületet elhagyók lakott, rendezett kertes környezetben találhatnak, ha nem is összkomfortos, de elfogadható otthonra, ahol egészséges élelmiszerekkel láthatják el családjukat és jövedelemtermelő tevékenységet is folytathatnak. Az új szabályozás lendületet adhat ennek a folyamatnak a 720 négyzetméteres minimális telekterület, valamint a 10 százalék maximális beépítettség megállapításával. A telkek beépülésekor le kell választani a szabályozási vonallal megállapított kötelező utcaszélesítés területét, amely később lehetővé teszi a hiányzó közművek kiépítését.

Városunk Zöldfelületi infrastruktúrája rendszerbe foglalja a közparkokat, közkerteket, a burkolt és fásított köztereket, útmenti fasorokat. Összehangolt fejlesztésükre ad javaslatot a zöldfelületi szakági munkarész. Életminőségünket nem kis mértékben érintik a tervezett beavatkozások és a megvalósuló értékek fenntartásának kérdései.

A közúti, vasúti, kerékpáros és gyalogos hálózatok átszövik a várost, elérhetővé teszik a lakásokat, intézményeket, gazdasági telephelyeket és bekapcsolják az országos közlekedésbe. Kiskunfélegyháza előnyös közlekedési feltételekkel rendelkezik, de mégis sokat fejlődhet ezen a téren, elég a városközpont zsúfoltságára, parkolóhiányára, vagy a Majsai úti hármas vasúti átjáróra gondolni. A közlekedési munkarészben javaslatokat találhatunk a változtatásokra.

Amennyiben bővebben érdeklődik a fejlesztési és rendezési terv anyagai iránt (több, mint 40 tervlap és leírások), a város honlapján, a
https://kiskunfelegyhaza.hu/dokumentumtar/onkormanyzati-koncepcio-strategia-programok/ oldalon elérheti a dokumentumokat.

A város vezetése várja az észrevételeket a tervanyagban szereplő javaslatokról. Különösen érdemes jelezni, ha valaki más tevékenységet tervez, mint amit a területén eddig végzett (például iparterületen szeretne kereskedelmet vagy hulladékkezelést folytatni, vagy mezőgazdaság helyett/mellett lovagoltatást, vagy egyéb turizmust szolgáltatna, esetleg napelempark telepítésének engedélyezését indítja el).

Az észrevételeket, javaslatokat legkésőbb szeptember 10-éig lehet jelezni levélben vagy e-mailben a polgármesteri hivatal címére (polgarmester@kiskunfelegyhaza.hu).

A koncepcióról és a rendezési tervről a városi főépítész szervezésében Csányi József polgármester lakossági fórumot tart a polgármesteri hivatal dísztermében szeptember 11-én, kedden délután 4 órától.

Csányi József polgármester

Térkép 1:
Részlet a belterület szabályozási tervéből: a szabályozási terv az építési hatósági határozatok alapjául fog szolgálni. Nehéz értelmezni, mint általában a jogszabályokat, de a jelmagyarázat és a Helyi Építési Szabályzat szövege segítségével az építtetők hasznos információkat nyerhetnek ki belőle.

Térkép 2:
Részlet a külterület szerkezeti tervéből, a változások jelölésével: a szerkezeti terv önkormányzatunk településrendezési tevékenységét jó néhány évre keretebe foglalja, meghatározva a területek felhasználási módját, a közlekedés, a zöldfelületek rendszerének alakítását.