165 éve nyitották meg a Pest–Cegléd–Félegyháza közötti vasútvonalat
Fotó: Kiskunfélegyházi Emléktár - Buknicz István gyűjteményéből
A Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált. A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is.
Korábban a vonal teherforgalmának zömét a szegedi gyárak (pl. DÉLÉP-házgyár, ruhagyár) adták, ám a szegedi ipar rendszerváltozás utáni leépülésével a vonal jelentősége nagyot csökkent. A rendszerváltás után nyílt meg a kiskundorozsmai Ro-La terminál, amely a vasútvonal számára komoly teherforgalmat jelentett, ennek működése 2012-ben szűnt meg. A vonalon rendszeresek az Algyő körüli létesítmények számára szénhidrogén-szállítást végző tehervonatok. A 2000-es évek közepe óta a Dél-Alföld nagy közlekedési fejlesztései fejlesztéseihez ezen a vasútvonalon szállították az építőanyagot, így például közúti építőanyagot az M5-ös, M43-as és 47-es utak építéséhez, illetve vasútépítési anyagokat a szegedi villamoshálózat felújításához. A vonal északi része számára további forgalmat jelent a 2012-től kezdve egyre jobban kiépülő, napi több vonatot fogadó/indító kecskeméti autógyár.
A dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 4-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.
Érdekességek:
- A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az első világháború után a trianoni békeszerződés kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.
- Kétszer is előfordult, 1868. november 14-én és 1868. december 8-án, hogy betyárok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.
- A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.
