Játék az élet
A már fogni, nyúlni tudó babák kedvencei a csörgők, amik színesek, hangosak, és akkor sem lesz bajuk, ha a baba földhöz vágja. A már ülni, mászni, esetleg egy két lépést megtevő totyogók nagy kedvence minden olyan műanyag kellék, játék, amivel ütemesen lehet csattogni, zörögni, lehet gyömöszkélni. A nagyobbacskák már óriási kíváncsisággal viszonyulnak azokhoz a dolgokhoz, amiket a felnőttek használnak. Például műanyag flakonok, edények, evőeszközök. Ne féljük a kezükbe adni azokat a használati tárgyakat, amikkel sem magukban, sem a környezetükben nem tudnak kárt tenni.
Amikor elérik a 2-4 éves kort, már kiterjed a figyelmük olyan hétköznapi dolgokra is, amik segítik a képzelő erejük fejlődését. Segít a későbbiek folyamán kedvelt játékban, a szerepjátékokban, ami erre a korosztályra nagyon jellemző. „Orvososat, anyukásat, apukásat…” nagyon szívesen játszanak. Az inspirációt a játékokhoz a mesékből, hétköznapi helyzetekből, tv-ből szedik. Soha sem szabad ezeket a játékokat elbagatellizálni, mert nekik ez ott és akkor a valóság. A nagyobbakat már különböző labdás huncutságokba is be lehet vonni. Náluk különösen fontos a sport, a mozgás, hiszen a felgyülemlett „fáradtgőzt” ki kell adni magukból.
Minél idősebb az ember annál kevésbé tud ráhangolódni a játékra, pedig ez a szakemberek szerint nagyon fontos. Ezzel a tevékenységgel tudjuk mi, felnőttek és a gyerekek is feldolgozni a napunk során ért behatásokat, helyzeteket. És nem utolsósorban, a családot, közösséget könnyen összehoz egy izgalmas társasjáték, ahol a nevetésé, a taktikáé a főszerep.
V. B.