Az Alföldön állítják elő a legtöbb magyar takarmányt
Fotó: illusztráció - agrarkozosseg.hu
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adott ki statisztikai jelentést a magyar takarmánygyártás adatairól, ezt az anyagot szemlézte a magro.hu. A gyártott keveréktakarmány 50,9 százalékát (1,793 millió tonna) 2017-ben a baromfitakarmányok adták. Ennek a mennyiségnek a 45,2 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 17,8 százalékát a tojó-, 19,3 százalékát a pulykatápok, 11,5 százalékát a kacsa-, 6,2 százalékát a libatápok tették ki.
A sertéstakarmányok 35,6 százalékkal (1,255 millió tonna), a szarvasmarha-takarmányok 9,9 százalékkal (350,5 ezer tonna) részesedtek a 2017. évi termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai pedig az összes termelésnek mindössze 0,9 százalékát (31,9 ezer tonna) adták. A haltáp és az egyéb állatfajok (ló, nyúl, vad stb.) együttes mennyiségének aránya 2,7 százalék (95,0 ezer tonna) volt.
Nőtt a nagy gyártók részesedése
Az öt legnagyobb keveréktakarmány-gyártó vállalat a Magyarországon előállított keveréktakarmányok mennyiségének 30,9 százalékát (1,088 millió tonna) adta 2017-ben. 2016-ban ugyanez az érték 28,3 százalék volt. Az üzemegységekre vetítve a Magyarországon előállított keveréktakarmányok mennyiségének 19,2 százalékát (678 ezer tonna) 2017-ben az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem adta.
A haszonállatok számára előállított 3,526 millió tonna keveréktakarmányhoz a gyártók Magyarországon 2,172 millió tonna gabonafélét (61,6 százalék), 538,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (15,3 százalék), illetve 276,4 ezer tonna olajmagvat és származékát (7,8 százalék) használtak fel tavaly.
A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 57 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékbe. Malomipari melléktermékekből 125,3 ezer tonnát, söripari illetve cukoripari melléktermékekből 25,0 illetve 22,0 ezer tonnát tettek a keverékekbe. A CGF és CGM takarmánycélú felhasználása valószínűleg nagyságrendekkel meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 32,1 ezer tonna bekeverési értéket 2017-ben. Azonban a legnagyobb felhasználók (szarvasmarha tenyésztők) által a keverőkocsikba betett mennyiségről az AKI nem rendelkezik információval. Zsírokból, olajokból 54,5 ezer tonnát (1,5 százalék), a koncentrált fehérjehordozókból 9,5 ezer tonnát (0,3 százalék) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagok mennyisége 2,4 százalékot (85,3 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő, és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítők (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) mennyisége pedig 2,9 százalékot képviselt az összesített tápmennyiségben. Tehát 100,6 ezer tonna takarmánykiegészítőt kevertek be az üzemek.
A legtöbb magyar takarmányt az Alföldön állítják elő
A Magyarországon gyártott 3,526 millió tonna haszonállat keveréktakarmány 54,3 százalékát (1,915 millió tonna) 2017-ben az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön gyártották. A teljes takarmánygyártás 16,8 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő. Ezt követi Csongrád 9,8, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,6 százalékkal. A felmérés szerint a legtöbb takarmánykeverő üzemegység – megyénként 29 darab – Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar megyében található, míg Somogy, illetve Nógrád megyében a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó üzemek darabszáma.
A kutatóintézet adatgyűjtésének háttere
Az AKI adatgyűjtése a Magyarországon előállított haszonállat keveréktakarmányok illetve az azokhoz felhasznált alapanyagok mennyiségének bemutatására szolgál. A statisztikai felmérés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NéBiH) által engedélyezett és nyilvántartott takarmány-előállító létesítménnyel rendelkező vállalkozásokra terjed ki, a keverőkocsit használó állattartó telepek takarmánykeverésére nem.
A 2017-es évben 434 adatszolgáltató tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, amelyből 317 üzemegység végzett keveréktakarmány-gyártást. Sertéstáp vonatkozásában 211 telephely összesített adatát mutatták be. Brojlerek számára előállított keveréket 105, tojótyúk-tápot 104, pulykatápot 58, kacsatápot 52, libatápot 35, egyéb kérődzők tápját 35, haltápot 5 telephelyről jelentettek az adatszolgáltatók – írja statisztikai jelentésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet.
