A burgonya is megsínylette az aszályt
Fotó: Pixabay
Végéhez közeledik a burgonya betakarítása az országban. A többi szántóföldi növényhez és zöldségféléhez hasonlóan a burgonyát is megviselte az aszály az idei évben, és ez a hozamot is negatívan érintette – mondta el Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Hozzátette, a burgonyatermés minőségével nem lesznek ugyan problémák, de a mennyiséggel, a mérettel, az alakkal kapcsolatban viszont már látható, hogy igen. Jóval kevesebb termett az idén, és sokkal több közötte az alaktalan gumó. Még körülbelül egy hónap, mire ténylegesen befejeződik a betakarítás, végleges adatok akkor várhatók majd – fogalmazott az elnök.
Egy magyar ember évente átlagosan huszonöt–harminc kilogramm krumplit fogyaszt. A legtöbb burgonyát Csongrád, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében termelik; a növénynek idén az aszály, majd a későbbi nagy esőzések és a krumplibogarak sem kedveztek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.
Míg – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 1960-ban hazánk még évi hárommillió tonna burgonyát termelt, 1990-ben már csak mindössze 1,2 milliót, a 2000-es évek elejére ez 784 ezer tonnára csökkent. Jelenleg Magyarországon – a területalapú támogatási kérelmek adatai alapján – üzemi méretben 8088 hektáron termelik; mintegy kétszázezer tonna körüli az éves üzemi burgonyatermés, ehhez jön még hozzá a háztáji termesztés. Azaz a kimutatások alapján az látható, fél évszázad alatt a tizedére csökkent a burgonyatermesztés.
A magyarországi fogyasztás hetvenöt–nyolcvan százalékát fedezi a hazai termés, emellett az elmúlt években 22-28 ezer tonna volt az import étkezési burgonya mennyisége, a legtöbb Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából érkezett. A burgonyaexport öt-tízezer tonna, elsősorban Romániába és Csehországba irányul.
Mindemellett nagyon magas a késztermékek behozatala. A feldolgozott, fogyasztásra előkészített, fagyasztott késztermékből 40–46 ezer tonnát importálunk, a legtöbbet Hollandiából és Lengyelországból. Érdekes módon a tízezer tonna körüli ilyen exportunk nagy része is Hollandiába és Lengyelországba megy.
Idén a burgonya kezdeti fejlődése az aszályos időszakra tevődött, ezért a tőszám-beállottság sok helyen alacsonyabb volt az optimálisnál. Aki az aszályban nem öntözött, az gyenge-közepes termésre számíthat. A csapadékosra fordult időjárás már kedvezett az állományoknak, de azokon a helyeken, ahol több csapadék hullott, jelentős belvíz is kialakult, és az állomány víz alá került. Ennek, illetve a kedvezőtlen időjárásnak a hatása a termésmennyiségben is megmutatkozik.
A NAK adatai alapján az idén 23,9 tonna/hektáros termésátlagra lehet számítani, szemben az optimális negyven tonnával.
