Agrometeorológia: szenvednek az őszi vetések

Egyre kritikusabb a talajnedvesség az országban, elsősorban az Alföldön: az őszi vetések, az őszi talajmunkák mind-mind az esőt várják. Egyes helyeken a repce még ki sem tudott kelni, holott ilyenkor már 4-6 leveles állapotban kellene legyen. A középtávú csapadék-előrejelzések sem sok jót ígérnek, ugyanis egyelőre nem enyhül az aszály, leghamarabb a jövő hét közepén-végén jöhet számottevő eső - olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) oldalán.

Első ábra - fotó: OMSZ

Az előző héten alig esett pár csepp csapadék az országban (1. ábra). Jelentősebb mennyiség csak északkeleten hullott, azonban ott is többnyire 10 mm alatt maradt.

Egyre nagyobb a csapadékhiány, csak az elmúlt 30 nap során 20-50 mm-rel kevesebb esett az átlagosnál (2. és 3. ábra).

Ezek alapján nem meglepő, hogy a talaj egyre szárazabb: a fölső 20 cm-es réteg délnyugaton és északkeleten kisebb körzetekben még tartalmaz nedvességet, de főleg a mélyebb rétegekben és elsősorban a Balatontól keletre eső országrészben már kritikus a nedvességhiány.

Sokfelé 150 mm körüli csapadékmennyiség hiányzik a talajból a fölső 1 m-es talajrétegben. A hőmérséklet az átlag körül, majd a hétvégén már jóval a fölött alakult: vasárnap a délkeleti országrészben 25 Celsius fok fölötti maximum is előfordult. A hét elején és közepén ezzel szemben talajmenti fagy többfelé kialakult, sőt a fagyzugos területeken 2 m-en is elfordult fagy.

Második ábra - fotó: OMSZ

A kikelt és jellemzően 4-6, illetve 6-8 leveles fenológiai fázisban lévő repce fejlődéséhez a Dunántúlon még van nedvesség a talajban, a szeptember végi eső északkeleten is segített valamit.

Azonban az ország középső részein, ahol nagyon régóta alig esett (2. ábra), nagy területen hiányos a kelés, vontatott a növényfejlődés a szárazság miatt, sokfelé kritikus a helyzet.

Zajlik az őszi búza vetése és az azt megelőző talajelőkészítés, de a száraz talajban nem vagy csak nehezen indul a kelés, és a talajmunkák is nehezen végezhetők. A kukorica betakarítása és a szőlő szürete is a végéhez közelít, ezeknek a munkafolyamatnak kedvező a száraz időjárás. A kukorica szemnedvessége olyan alacsony, hogy szárítás nélkül is betárolható, így jelentős költség megspórolható.

Hármadik ábra - fotó: OMSZ

A OMSZ műholdas NDVI vegetációs index térképén a zöldtömeg mennyisége folyamatos csökkenést mutat. A változást ábrázoló térkép szerint a csökkenés (sárga és vörös területek) mértéke az Alföldön a legerősebb. Az anomália térkép változatos képet mutat az országról: míg a Duna-Tisza közén illetve középhegységeinkben az átlagosnál nagyobb zöldtömeggel rendelkező terültek is vannak, addig a Tiszántúlon nagy területen jelentős negatív eltérés is megfigyelhető.

A negatív eltérés nagyobb részben az aszályos időnek, kisebb részben az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be.

Az erősen mozaikos területek (ahol kis területű vörös és zöld foltok egymás mellett találhatók) a vetésforgó miatt alakulnak ki attól függően, hogy az adott évben éppen milyen kultúra van a táblában.

Az előttünk álló bő egy hét során sok változás nem várható időjárásunkban, enyhe, nagyrészt napos, száraz idő valószínű. Csapadékra ezen a héten egyáltalán nem lehet számítani. Változás legközelebb a jövő hét közepén érkezhet, addig nagyon stabil az előrejelzés, azaz a betakarításhoz kiváló időnek nézünk elébe, de az őszi vetések tovább szenvednek.