Szakértőnktől - Az örökhagyó vagyonvédelmi eszközei a kiskorú, vagy esetlegesen inkompetens örökösei megóvása érdekében

Sajnos sok esetben fordul elő, hogy az idős örökhagyó elveszíti gyermekét és ezt követően az elhunyt gyermekétől származó kiskorú unokáját tovább nevelő másik szülővel megromlik a kapcsolat. Előfordul az is, hogy ez a másik szülő nem megbízható vagyonkezelő, azért mert tékozló, vagy egyéb káros szenvedélyekkel terhes életmódot folytat. Ilyen esetben szokták azt kérdezni tőlem, hogy mit tudnak tenni annak érdekében, hogy az esetleges elhalálozásukat követően a kiskorú szülője ne tudja eltékozolni gyermeke örökségét. Válaszomban mindig kiemelem, hogy a gyámhatóság a kiskorú vagyona feletti rendelkezési jog tekintetében is gyakorol egyfajta felügyeletet azáltal, hogy a vagyon felhasználásának céljaként megköveteli, hogy az mindig a kiskorú érdekét szolgálja. Amennyiben azonban ez a válasz nem nyugtatja meg az örökhagyót, akkor a következő megoldásokat szoktam javasolni.

Először is a Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy az örökhagyó végrendeletében úgy rendeljen vagyont a kiskorú gyermeknek, hogy annak kezeléséből egyik, vagy akár mindkét szülőjét kizárja, ilyenkor a gyámhatóság a gyermek nagykorúságának eléréséig un. vagyonkezelő gyámot rendel ki a kiskorúnak ezen vagyonára. A vagyonkezelő gyám személyére vonatkozóan pedig az örökhagyó szintén tehet javaslatot, amelyet a gyámhatóságnak a gyám személye kijelölésekor figyelembe kell venni.

A másik lehetőség egy viszonylag új jogintézmény, amelyet a 2014-ben hatályba lépett új Ptk. vezetett be angolszász mintára, ez pedig a bizalmi vagyonkezelő intézménye. Ezen konstrukció lényege, hogy a kijelölt vagyon a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába kerül, a vagyonkezelő pedig a ténylegesen már az ő tulajdonában álló javakkal a vagyonrendelő által kijelölt kedvezményezett (végrendelet esetében az örökös) javára köteles rendelkezni. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani.

A különbség a két jogintézmény között, hogy a vagyonkezelő gyám nem szerez tulajdonjogot a rendelt vagyon tekintetében, illetve a bizalmi vagyonkezelő esetében az örökhagyónak jóval nagyobb a mozgástere, hiszen mind a vagyonkezelő személyét, mind pedig a vagyonkezelés időtartamát szabadon meghatározhatja. Ez utóbbinak főként akkor van jelentősége, ha a vagyonkezelés időtartama nem a nagykorúság elérésétől, hanem egyéb feltételtől pl. szakirányú végzettség megszerzésétől függ, abban az esetben, ha az örökös nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, ami a vagyon (pl. egy cég) kezeléséhez szükséges. Itt ugyanakkor a bizalmi jelleg rendkívül fontos elem, hiszen a vagyonkezelő csupán a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett felé tartozik elszámolási kötelezettséggel.

dr. Csonka Péter
közjegyző

Kövessen minket a Facebookon is!