Bíborképek a komódból: új fotók kerültek elő a forradalomról
Hat évtized telt el, de még most is évről-évre kerülnek elő „új” felvételek az 1956-os forradalomról. Tavaly az ismeretlen 13. tekercs, amit valamiért nem vittek magukkal Nyugatra az Aranycsapat játékosai, előtte az amerikai hagyaték egy rejtélyes fotóstól, vagy azok a képek, amelyek kivételes módon színesben mutatják a forradalmat. A mostani képek között szintén vannak színesek, ami igen ritka, hiszen akkor alig állt rendelkezésre nyersanyag.
9 kocka színes dianegatív és kisméretű, hatszor kilences papírképek: a fotókat Eleőd Miklós gépészmérnök, és a sógora, Blahunka László készítette. Valószínűleg a megbízható szovjet Leica-másolattal, egy ilyen ZORKIJ-1 (B) kamerával dolgoztak. A lelkes amatőr fotósok elkötelezettségét mutatja, hogy a fekete-fehér negatívok mellett színes diára is fotóztak, pedig ahhoz sok éves hiány után a forradalom előtt csak néhány héttel lehetett hozzájutni: az NDK-s Agfa diáit 1956 szeptemberében kezdték Magyarországra importálni – minden bizonnyal ezekre fényképezték az itt látható bíbor alaptónusú, megfakult felvételeket is.
A két amatőr fotós 1956-ban a Szentimrevárosban, a jelentős harcokat átélt Körtéren lakott. Ők is dokumentálták a forradalom eseményeit - a lakásuk ablakából is, de alapvetően a várost járva: Körút, Astoria, Nemzeti Múzeum, Citadella – a képeken a forradalom számos ikonikus helyszíne látható új perspektívából. Labor híján a lakás fürdőszobáját használták sötétkamrának, ott hívták elő a filmeket, és nagyították a papírképeket. A most következő felvételek több száz másik kép társaságában évtizedeken keresztül egy komód mélyén lapultak – most a leszármazottak juttatták el az Indexhez és a Fortepanhoz, hogy 62 év után nyilvánosságot kaphassanak.
A Pollack Mihály téren, a Nemzeti Múzeum mögött, a Rádió épületénél. A fotó több, a sorozatban látható másik képhez hasonlóan október 30. körül készülhetett, abban a néhány napban, amikor a pesti utcán úgy tűnhetett: a forradalom valóban győzedelmeskedhet. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Vörös zászlót égetnek: az épület bejárata mellett látható tábla nem kiolvasható. Frissítés: Köszönjük a segítséget, máris többen megfejtették: a Köztársaság téren járunk, mostani címén a II. János Pál tér 3. előtt. Az időpont feltehetően október 30., a pártház ostromának napja. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Talán a Körút valamelyik szakasza, talán a Körtér a fotósok ablakából: ezúttal sem tudjuk biztosan, hol járunk. A járda mellett benzin éghet, a macskaköveken látható folt alapján esetleg harckocsiból kifolyt üzemanyagot robbanthattak be. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Az egykori Szovjet Kultúra Háza előtt az Astoriánál. A kirakatok betörve, a Kossuth Lajos utca villamossínein könyvégetés maradványai - az épületből kihordott propaganda és egyéb irodalom hamvai. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Szovjet katona mésszel leöntött holtteste, harckocsira dobott molotov-koktél ölhette meg. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Magyar Szabadság: Gimes Miklósék a Szabad Nép elárvult szerkesztőségében nyomtatták ki először október 30-án a függetlenségpárti lapot, mely összesen három számot élt meg. A címlap alapján ez a november elsejei szám lehet, a helyszín pedig - köszönet ezért is az olvasóknak - a Móricz Zsigmond körtér a Villányi út torkolatával. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Jobbra "Halál az Ávóra", balra borkimérés, középen Magyar Forradalmi Híradó "Vonuljanak ki az oroszok!" követeléssel és egy gyönyörű, kézzel festett Kossuth-címerrel: a Körtéren járunk, jobbra nyílik a Villányi út, háttérben a Kaffka épületrészlete. Egy kéz éppen felhívást ragaszt a fabodegára. Elolvasni nem tudjuk, de egyébként sok körtéri falragaszt ismerünk a rabruhás Rákositól sztrájkfelhíváson át a Takarodjatok!-ig - ezekből a FSZEK oldalán is látható egy válogatás. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Balra a Kálvin tér tűzfala a félig már levert vöröscsillaggal, előtte felborított rendőrségi teherautó; jobbra a Gellért tér szovjet katonai emlékművéről szedik le éppen a csillagot és a szovjet címert. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
A szovjet katona túlméretezett szobrát kalapálja szét egy magyar kissrác a Citadellánál. Híradófelvétel is megörökítette, ahogy a gellérthegyi emlékműről sortűzzel szedik le a Rákosi-címert - a képrombolás forradalmi tett volt 1956-ban, és nem csak a Sztálin-szobornál. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Ismét a Kálvinon, de már néhány nappal később: a vöröscsillagot időközben alpinista technikával eltüntették, és mintha a teherautót is elvitték volna. Fent a sok '56-os felvételen látható felirat: Ruszkik haza! (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
A Corvin-köziek egy ritka színes, igaz, jócskán megkopott felvételen: nem színezett fotó, eredeti dia, amin éppen a nemzeti színek maradtak élénkek. A háttérben már a fő forradalmi jelképpé lett kivágott, lukas zászló látható, a földön szétfújt röplapok. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Emeleti kép a Móricz Zsigmond Körtérről., ahol többször is komoly harcok és barikádok voltak a forradalom napjaiban. Az út mellé sereglő emberek előtt valószínűleg itt egy magyar harckocsi megy el, jobb alul, a Karinthy Frigyes út felől felkelők érkeznek Csepel teherautókon. A felvétel november 3-án, egy nappal a szovjet bevonulás előtt készülhetett. Másnap a szemben lévő baloldali házat az oroszok rommá lőtték, a harcok után le kellett bontani. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Kiégett villamos és barikádanyagként újrahasznosított kockakövek a József körúton, a Rákóczi térnél. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Baloldalt jellegzetes forradalmi madárijesztő alak, talán szintén a József körútról: usankás Rákosi géppuskahevederrel és csajkával. Utolsó képünkön a körtéri Szent Imre szoborcsoport, a gyertyák alapján mindenszentek éjszakáján, amikor a még élők a rég és a csak néhány napja meghaltakra is emlékeztek. (Fotó: Eleőd Miklós / FORTEPAN)
Szöveg: Kolozsi Ádám
Képszerkesztő: Ajpek Orsolya
