Politikai ellenfeleknek is lehetnek közös céljaik
Az előadók kifejtették, hogy annak ellenére, hogy a két politikusnak különböző volt a pártállása, sok közös vonásuk volt, és nem ellenségként kezelték egymást. Elsősorban azért, mert a céljuk mindig Magyarország és a magyarság fejlődése volt. Féltették a magyart, igaz másként. Tisza például nemzetiségi területeken volt országgyűlési képviselő, mégsem tekintett ellenségként a nemzetiségiekre. Holló sem, de azért úgy fogalmazott, hogy a magyar faj védelmére több mindent meg kell tenni. A vallás terén is volt közös vonásuk. Tisza református, Holló hithű katolikus volt, mégis mindketten az ökumenizmust hirdették.
Mayerné előadásában részletezte, hogy a célok elérése érdekében Holló Lajos mennyi mindent tett, elsősorban kulturális területen. Szólt arról is, hogy amikor Holló Lajos 1918-ban meghalt, a városban gyűjtés indult szobrának felállításáért, ami sikerrel zárult, az alkotást ma is láthatjuk.
– Ehhez a családom is hozzájárult. 1918-ban, amikor már a háborúnak vége volt, és nagyapám, akinek három gyermeke volt és betegen jött haza a háborúból, ő is adott pénzt a szobor elkészítésére – tette hozzá személyes élményét az előadó.
s. r.
Vezető fotó: MTI-reprodukció