Főtér születik – régen és most
Képgaléria
Petőfi Népe,1981. május 15.
Megkerestük az akkori környezetrendezési tervet, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat készített 1979-ben. Megtaláltuk azt a geodéziai felmérést is, amely bemutatja az átépítés előtti állapotát a Petőfi és Béke térnek. Azt tapasztaljuk, hogy a területet utak és járdák szabdalták, közöttük számtalan – a kor divatjának megfelelő - kisebb-nagyobb „parkocska” volt található, többnyire, mint egy-egy előkert az ismert épületek előtt. Jól látható, hogy a terv az Ótemplom körüli fás-bokros parkot változatlanul hagyta, és lényegében a templom tengelyében lévő út helyén alakított ki egy ún. reprezentatív teret kiskockakő kazettás aszfalt burkolatból, két oldalán beton padlábas padsorral. A terv vastag vonallal ábrázolta a telepítésre tervezett fákat, az akkori, többnyire 20 éves korú faállományt - többségük leromlott állapotban ma is látható – pedig megtartotta.
Ezzel együtt az akkori átépítés hatalmas lépés volt a modern városépítés történetében, mivel az egykori, kezdetben földes, majd helyenként kockaköves piacterek helyén kialakult a városi főtér. Az adottságok, lehetőségek, korlátok szorításában mai szemmel jól láthatók az akkor meghozott kompromisszumok: szűkös területi határok; egysíkú, már-már unalmas növényalkalmazás; visszafogott köztéri bútorozás és területhasználati mód; túlzott „ünnepélyesség”; kissé merevnek tűnő szerkezet. Mégis: kialakult egy egységes REND. És persze az élet túl lép önmagán: a régi megkopik, elhasználódik, új nemzedékek jönnek, megváltozott igények formálódnak, más korlátok szorítanak, további lehetőségek nyílnak.
És a címbeli kérdésre most már 2018-ban válaszolva: közösségi tér épül a főtéren. Ezt a tervet a Pagony táj-és kertépítész iroda készítette, jól láthatóan nagyon fiatalos lendülettel, együtt kezelve az Ótemplom környezetét, a Piac előtti teret, a Hattyúház és Görögház közötti sétányt, valamint a Petőfi szobor és kút környezetét.
Az Ótemplom kertje az építészeti stílushoz igazodva, a barokk környezetalakításban megszokott mértani szabályozottságot mutat, és egyértelműen kert. Itt nincs helye rendezvénynek, vásári forgatagnak, itt a növényeké, a csendé a főszerep. A templomkertnek új kettős fasor ad keretet a világi építmények felől. A templomtorony előtti fogadótérhez kapcsolódik az a reprezentatív rendezvénytér, amely a piac bejárata előtt, nagyjából a tér közepén, térfalak által legkevésbé behatároltan ad helyet a városi rendezvényeknek, koncerteknek, de az „álmos hétköznapok” nyüzsgő forgatagát is ez a tér fogadja majd be, átvezetve az autóbusz-pályaudvarhoz és a faliképes parkolóhoz, avagy „kőfaragók teréhez” és aztán tovább a Móra térre. Az ide tervezett mozgóvizes, kaszkádos vízarchitektúra-látványosság és egyben nyári közérzetjavító köztéri elem. A gyalogosokat a Hattyúház előtti sok kis „zöld sziget” közé terelve egy városi sétatér mutatja meg magát. A kiemelt növényágyak szélén ülőpadsor jelzi, hogy itt meg lehet-kell állni, leülve várakozni, beszélgetni, nézelődni. Ez a tér igyekszik nagyon nyitott lenni a szomszédos üzletek felé.
A Hattyúház előtti burkolat már átvezet a Petőfi emlékek felé, hordozva és megmutatva a város gazdag polgári kultúráját. Ez az ünnepélyesebb kis tér fog helyet adni az időszakos – pl. karácsonyi – vásári forgatagoknak, de az ide tervezett szökőkút egyben hangulatos látványeleme is a térnek. A Petőfi-kút után a méretükben is egyre jelentősebb zöldfelületek már a gyepes-virágos városi közpark arcát mutatják a főtérnek. Itt már talán akár a „fűre ülni szabad” tábla is kihelyezhető. Ez a tér mutat aztán tovább a volt Zeneiskola és a Dózsa szobor körüli kis parkján keresztül a Petőfi-lakótelep felé. Ezért is volt fontos, hogy terv helyet ad a főtéren keresztülhaladó kerékpárútnak, valamint, hogy több helyen kisebb-nagyobb tömbben kerékpártámaszok, kerékpár-parkolóhelyek kialakítását is tartalmazza.
Természetesen ez a terv is, mint minden terv magán hordozza az adottságok, lehetőségek, korlátok nyomát. Ezek mind az adott korszak bélyegei: zsúfolt földalatti közműhálózat; túl sokféle funkció, elvárás, igény; nagyon vegyes állapotú növényállomány; parkolási lehetőségek területi hiányai; határoló épületállomány minőségi és használati gondjai...
Láttuk, hogy a városközpont eddigi nagy térhasználati, téralakítási korszakai nagyjából 40-50 évet öleltek fel, tehát egyik sem végleges, mintegy két generációt szolgálnak ki. Az adott korszakban fontos közösség- és szemléletformáló erővel bírnak, de a városépítés történetében is mély nyomot hagynak. Ez nagy lehetőség és kihívás is, tervezőnek, fenntartónak, üzemeltetőnek egyaránt. Nagyon sok minden nyilvánvalóan még menetközben is fog formálódni. Mindenképpen elmondható, hogy újszerű, izgalmas, látványelemekben is gazdag, igényes növénykiültetésekkel tarkított, de azért a hagyományos környezetkultúra számos elemét magába fogadó új főtér épül Félegyházán.
Nagy Ágnes
városi főkertész
Fotók:
1., Szabadtér építészeti terv 2018., ami alapján megújul a főtér a Zöld város program keretében
2., Környezetrendezési terv 1979-ből. Ez alapján alakították ki a jelenlegi főteret
3., Geodéziai felmérés 1979-ből, ami az akkori átépítés előtti állapotot mutatja
