Magyari Béla születésnapján
1967-1969-ben a magyar, 1970-1971-ben a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke. 1972-től a magyar légierő repülőtisztje. 1977-től I. osztályú vadászrepülő. A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe.
A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten a Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézetben. A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978–80-ig. Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Nyikolajevics Kubaszov, Magyari Béláé Vlagyimir Dzsanyibekov volt. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül az orosz szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére.
Félegyháza közönsége legutóbb március 19-én találkozhatott vele az „Akikre büszkék lehetünk” beszélgetés-sorozat vendégeként. Szeretettel szólt arról az időszakról, amikor Kiskunfélegyházán 15 évesen megismerkedett a repüléssel. Beleszeretett a műfajba, és a Góbéval történt szárnyalás örömei után életcéljává vált, hogy minél magasabb szinten sajátítsa el a repülés fortélyait.
Kiskunfélegyházához mindig hű maradt, hiszen itt él édesanyja és a család néhány tagja. Amikor munkája engedte, engedi, mindig hazajön. Hihetetlenül meghatódott azon, amikor teljesítményét értékelve 31 évesen, 1980. október 23-án díszpolgári címmel tüntették ki. Megfogalmazhatatlan élmény volt Petőfivel és Mórával egy névsorba kerülni - fogalmazta meg. A Helyi Értéktár Bizottság tavaszi ülésén elfogadták azt a javaslatot, hogy Magyari Béla munkássága kerüljön be a helyi értéktárba.
