Költöző harangjainkról
Képgaléria
A tények röviden:
Az újratelepített Félegyháza történetében eddig 58 harangnak és a harangjátéknak volt/van önálló élete. Az első 210 évben ami idekerült, itt is maradt. Csak az a harang hagyta el a várost, amit tönkremenetel miatt újra kellett önteni, vagy amit „besoroztak” az első világháborúba. De azok is (megújulva) mindig visszatértek!
Viszont az ezt követő 65 évben, napjainkig – írd és mond, – kilenc ép állapotú harang hagyta el a várost. A tizediket mostanra sikerült visszakönyörögni egy Kölcsönadási Szerződés lejárta után. A tizenegyediket – két alpolgármesterünk és a kerületi esperes segítségével – az utolsó pillanatban lehetett kimenteni egy magánúton meghirdetett eladási tranzakcióból.
A tények részletesebben:
1. Az Ótemplomból eltávozott a 680 kg súlyú Magyarok Nagyasszonya harang. Az 1916. évi rekvirálás utáni visszapótlás során kapta a város 1925-ben. Pontosan ismert minden mérete, adata, fotók, csak épp az nem, hol van. Némi öröm, hogy távozása után, de 50 évvel később magánadományból pótolták egy 848 kg-os újjal.
2. Az Ótemplom Gombos Miklós-féle (volt) lélekharangja Pálmonostorán van, egy kis kápolna tornyában. Jól van, gondos kezek vigyázzák. Helyére a 302 éves – bajor ajándék – Szent József harang lépett.
3. Az Újtemplomból is eltávozott a 400 kg-os Szent László harang, de olyan csendben, hogy a mai napig nem derült ki, mikor és hová. Pótlása (még) nem történt meg.
4. A Kálvária volt kis harangjának nem ismert az új címe. Annyi biztos, hogy ebben az évezredben tűnt el.
5. A Csanyi úti volt külső iskola kis harangja szintén ismeretlen helyre került el a városból.
6. A Kismindszenti úti volt külső iskola kis harangja a Bugaci Csárdához költözött. Megvan, lepenészedve várja sorsa jobbra fordulását, ha majd egyszer a csárda újraéled...
Idegenben, némán
7. A selymesi harmadik dűlőben szolgált kis harang szintén elhagyta helyét, és ismeretlen helyre távozott.
8. A Hoffer-majori volt iskola kis harangja hollétéről sincs információ. Az intézmény új épületbe költözésekor – a borsihalmi vasúti megálló mellé – már nem került át új helyére.
9. A kecskeméti úti volt külső iskola (Aranyhegy) kis harangja Városföldön van, a katolikus templom tornyában. A második világháborúban szerzett „lőtt sebe” ellenére jól van.
10. A majsai úti volt külső iskola Szent László harangjának története elég kalandos. „Önfeláldozó” harang, az ősi kis harangunk helyett vonult hadba az 1916. évi rekviráláskor. A rajta látható városcímer és szövegrészlet (Ilyen harang összesen négy darab van!) büszkén tudatja, hogy „csináltatta Kiskunfélegyháza város 1925-ben”. Ötévi kisszállási szolgálat után a napokban hazatért. Egyelőre a Kiskun Múzeumban állítják ki. Később, önkormányzati döntés után derül majd ki, hogy helyet kap-e a város díszpolgárainak nevét tartalmazó márványtáblája alatt.
11. A selymesi Csordajárási Közbirtokosság önttette kis harang átkerül a Selymesi Gazdakör épülete elé. Ez a döntés a két alpolgármesterrel közösen történt helyszíni szemle során született, látva e kis harang elhagyatott helyzetét, és ismerve a majdnem sikeres eladási magánakciót. A felújításhoz az önkormányzat jövő évi költségvetéséből pénzt különít el.
Ez a tizenegy harang az 58 ismertnek a 19 százaléka, azaz minden ötödik harangunk „mozgásban” volt/van… De ha a város belterületén ma meglévő 15 működő, a múzeumi 4 és a külterületen összesen fellelhető 9 harangot nézzük, ez az arány már 40 százalék, azaz majdnem minden második harangunk érintett! Az Ótemplom esetében említett két pótlás nélkül még rosszabb lenne a statisztika. Elgondolkodtató...
Ilyen ütemű mozgás mellett már unokáinknak aligha lesz mit megmutatni, és nem szólít meg „hangos lelkiismeretünk” sem, ahogyan dr. Bábel Balázs nevezi a harangokat. Érdemes lenne mindezek okait és miértjeit is megismerni.
Az eddigiekhez képest már szinte üdítő a település határán belüli „vándorlás”.
1. A selymesi Mária-dűlői kis harang beköltözött az Újtemplomba, ahol miseharangként szolgál.
2. A csongrádi úti volt külső iskola harangja a Kiskun Múzeumban lelt új otthonra, ahol kiváló állapotban van.
3. A kőrösi úti volt külső iskola kis harangja szintén a Kiskun Múzeumban van. Saját haranglábán áll az udvaron, a szélmalom mellett.
4. Az iskolanővérek móravárosi harangja több éves kalocsai kitérő után a Bankfaluban szolgál tovább.
5. A Szent István verses zsolozsmájából vett idézettel feliratozott kis harang a tűzoltóságnak köszönheti széleskörű ismertségét, amióta a laktanyájuk elé került emlékharang-ként. Előtte a haleszi harmadik dűlőben, később a (bugaci) Hittanyán szolgálta a népet.
Egyébként városunk féltve őrzött ősi, 1743-as kis harangja idekerülésének története még változatosabb: a legenda szerint hol ajándékba kaptuk Jászfényszaruból, hol meg őseink vásárolták saját pénzen. De a legendák már csak ilyenek... Pedig a tények ismertek.
Végezetül néhány szó az öreg-galambosi Trungel-Nagy Antal és neje önttette harangról. Ennek a története nehezen kutatható. Eléggé ritka darab, mert a bajai öntőmesterének alig több mint 70 harangja ismert az országban. A helyszíni szemle során tapasztalt elhanyagolt állapota miatt az a döntés született, hogy a felújítás után továbbra is maradjon a helyén. Ehhez az önkormányzat a jövő évi költségvetéséből pénzt különít el.
Örvendetes és megnyugtató a Kiskun Múzeum befogadókészsége a meglévő, de a funkciójukat elvesztő harangjaink iránt. Mivel ezek őseink hagyatékai, büszkén teszik közszemlére. Köszönet érte!
Csak bizakodni lehet, hogy a még meglévő, „a helyiek bőkezűségéből” megvalósult „hangszerek” a városukat szerető félegyháziak közös tulajdonában maradnak.
Szabó-Szűcs József
