Kultúra 2019. január 18. 18:00

2000 éves lépés

Képgaléria
2000 éves lépés
A Magyar Kultúra Napja félegyházi rendezvényeinek nyitányaként Kossuth Tivadar festőművész kiállítása nyílt meg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban január 17-én 2000 éves lépés címmel. A művészt Csányi József polgármester köszöntötte, ezt követően Réti Mária művészettörténész mutatta be a festőt, és a kiállított alkotásokat. Végezetül Kossuth Tivadar ismertette életútját, művészi hitvallását és további terveit. A tárlatmegnyitót a Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjainak előadása színesítette.

A tárlatmegnyitón kiderült, hogy az alkotó családjában tanulta meg a művészet szeretetét. Fra Angelicót, Van Goghot, Picassót, Chagallt és Henri Rousseau-t példaképének tekinti, bár művészetére nem hatottak. Sokszor dolgoz fel bibliai témát, kidolgozásukra naiv, expresszionisztikus, szürrealisztikus megoldás jellemző. Színvilágában a kék, a zöld és a barna árnyalatai dominálnak. Szociális problémákra erőteljesen rávilágító munkákat ugyanúgy láthatunk művei között, mint népmesei ihletésű képeket. A világ, az emberiség sorsának nagy fordulói mélyen megérintik.

Kossuth Tivadar 1947. május 9-én született Jugoszláviában, a vajdasági Törökbecsén. Édesanyja révén, aki ikonokat festett, korán megismerkedett a festészettel. Az iskolában azonban, családja akaratának engedve, asztalos mesterséget, majd kerámiát tanult. A diploma megszerzése után szülővárosának csempegyárában kezdett el dolgozni. Az országos hírű, finomkerámia termékeiről ismert vállalatnál Tivadar egyre sikeresebb. Vezetője lesz annak a részlegnek, ahol exkluzív, kézzel festett csempék készülnek. Munkája mellett szobrokat és nagyméretű mozaikképeket készít, amelyek jelenleg is a város középületének falát díszítik. De a művész, az igazi, nem tévedhet semmiféle pályára, s nincs olyan történelmi vagy helyzeti erő, amely eltéríthetné feladatától, nem lehet más csak író vagy festő vagy, zenész. Aki így művész, annak végzete van.

„Elvittem képeimet egy fényképészhez, majd a fotókat elküldtem Belgrádba, a legnevesebb jugoszláviai műtörténészhez, Otto Bihai-Merinhez. Az Utolsó vacsora című képemet azonnal megvásárolta, és azt mondta, ha így folytatom, műveimmel bejárhatom a világot.” Igaza lett. A következő években Franciaországtól, az Egyesült Államokon és Ausztrálián át Japánig világszerte megismerték festményeit. Számos felkérés, meghívás következett többek között az 1992-ben a svájci Vevey-ben rendezett Chaplin-filmfesztiválra is. A híres filmes életét ábrázoló, meseszerű szürrealisztikus festménye Geraldine Chaplint is elbűvölte, éppúgy, mint későbbi művei Richard Attenborought és Danilo Kist.

1993-ban egy újabb felkérésre elkészítette azt a családi címert, amellyel Hans Ohlsen úr képviseltette magát a Dán Királyi Klubban. Kossuth Tivadar hosszú, kitérőkkel tarkított életpályája során megteremtette egyedi, csak rá jellemző képi stílusát, mindvégig megőrizve és követve a maga egyéniségét, választva egy nehéz, de önálló utat, s ez az út végül sikerhez és elismeréshez vezette. A rangos megrendelések mellett képeinek tulajdonosai között művészek, politikusok és nagy gyűjtemények szerepelnek, éppúgy találhatunk tőle festményt a németországi koblenzi Landesmuseumban, mint londoni, New York-i, tokiói magángyűjteményekben.

A kiállítás február 27-éig látogatható a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
 

Kövessen minket a Facebookon is!