Bűnmegelőzési tanácsok okmányirodai ügyintézés kapcsán
A meghatalmazás következő elemeire fordítsanak különös figyelmet: pontosan jelöljék meg, hogy kit, milyen ügyintézésre, mikor hatalmaznak meg.
Ne hagyjanak kitöltetlen részeket, ne készítsenek úgynevezett biankó okiratot, amelyet az azt felhasználó tetszőlegesen tölthet ki. Minden dokumentum – így a meghatalmazás is - okiratnak minősül, amennyiben tényt bizonyít és formailag megfelel az előírásoknak. Akár közirat-hamisítás bűncselekmény elkövetőivé válhat az, aki hiányosan tölti ki a meghatalmazást. A törvény ugyanis nem csupán a hamis közokirat készítését, felhasználását, de az ezekben történő közreműködést is bünteti. A közreműködés a törvényalkotó szerint azt - is - jelenti, ha nem körültekintően járnak el okiratok készítésekor.
Az ügyintézés lezárultával győződjenek meg arról, hogy a meghatalmazott a rá bízott feladatot maradéktalanul – a törvényeknek és szabályoknak megfelelően – elvégezte, az eljárási illetéket befizette és az ezt tanúsító dokumentumok hitelesek. A befizetést igazoló bizonylat ellenőrzésén túl érdemes utána járni a kötvényszám alapján például annak, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást valóban megkötötték-e. Az utóbbi időben ugyanis több biztosítási kötvényről, valamint eljárási illeték befizetését igazoló postai feladóvevényről derült ki, hogy teljes hamisítványok, melyeket számítógéppel készítettek.
Ezekről első ránézésre nehéz megállapítani, hogy hamisak, így lehetséges, hogy az okmányirodában azt az ügyintéző elfogadja, és csak később derül ki, hogy nem valósak. Ilyen esetekben büntetőjogilag felelősségre vonható mind a hamis okirat készítője, mind a felhasználója – aki jelen példa alapján az okmányirodai ügyintézés során benyújtja. Legyenek körültekintőek, ellenőrizzék a meghatalmazott által elvégzett munkát, hogy ezzel elkerülhessék a későbbi kellemetlenségeket.
Fotó: illusztráció - vaol.hu
