Vidéki élet, fiatalok vidéken
A Vidéki élet, fiatalok vidéken programcsomag egyes önálló programjai különböző célcsoportokat szólítanak meg, ennek megfelelően más és más üzenetet hordoznak a vidéki társadalomról. A célja azonban mindhárom programnak közös: a hagyományos falusi, kistelepülési életforma támogatása, népszerűsítése a fiatal és legfiatalabb generáció körében - írta cikkében a magyarmezogazdasag.hu.
A programok részleteit és a pályázás menetét Dr. Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezető elnöke ismertette a január 17-i sajtótájékoztatón. Mint elmondta, már kisgyermekkorban el kell kezdeni a mezőgazdasági munka megismertetését. Ezt kívánja elősegíteni a Vesd bele magad! program, melynek során a pályázaton kiválasztott gyerekek egy nagyjából harminc négyzetméteres kiskert bevetésére elegendő vetőmagcsomagot kapnak.
A gyerekeknek kell pályázniuk egy megadott témában készült rajzzal vagy fogalmazással – ebből már az elején kiderül, valóban érdekli-e a gyermeket a kertészkedés, növénytermesztés világa. A vetőmagcsomag sorsát az AGRYA folyamatosan nyomon követi, ezért arra kéri a szülőket, hogy minden hónapban egy-két fényképpel és néhány mondatos levéllel tudassák a szervezőkkel, hogyan halad a kiskertész munkája.
Ez a program nem szociális szempontok szerint válogat a vetőmagok kiosztásakor, hanem az érdeklődésre, már meglévő motivációra épít. A célja az, hogy a gyerekek kedvet kapjanak az értékteremtő, valós kétkezi tevékenységekhez, hogy friss levegőn legyenek, jobban odafigyeljenek a táplálkozásukra és életmódjukra, valamint minőségi családi program lehet, a közös kertészkedés közelebb hozhatja egymáshoz a család eltérő generációhoz tartozó tagjait. A kertészkedő családokat növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakértő segíti, hogy a munka valódi sikerélmény legyen. 2019 a program kísérleti éve lesz, ezért egyelőre két megyében, Fejér és Csongrád megyében valósul meg. A kísérleti év tapasztalatai alapján az AGRYA tervezi a program országos kiterjesztését.
A Vidék Kaland program tanuló vagy már dolgozó fiatalokat szólít meg. Célja, hogy a városlakó, nem mezőgazdász, de az agrárium iránt érdeklődő fiatalok betekintést kaphassanak a napi agrár termelésbe. Az átlagemberekben jellemzően közhelyekre, általánosításokra épülő kép alakult ki a gazdákról, a mezőgazdasági termelésről – ezt a képet kívánja árnyalni az AGRYA programja.
A pályázaton keresztül kiválasztott fiatalok egy hétre bekapcsolódhatnak egy gazdálkodó család életébe, a fogadó gazdaságok napi tevékenységébe. Anyagi juttatás nem jár az elvégzett munkáért, ellenben rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodnak a résztvevők.
A falun, kistelepülésen élő fiatalok összetartását célozza meg a „Virtuális Falu” program. Ennek keretében a pályázók a helyi közösség kialakításához és összetartásához szükséges ismereteket átadó képzésen vesznek részt. A képzések mellett a fiatalok által szervezett települési kisrendezvényekhez, műhelytalálkozókhoz pénzügyi támogatást is ad az AGRYA. Ezeken a rendezvényeken a fiatalok kezdeményezésére különböző, helyben fontos ügyek megoldása érdekében gyűlnek össze a véleményformálók és döntéshozók.
– A szülőföldön való boldogulás lehetősége a nemzet gyarapodásának záloga – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Illés Boglárka, ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár.
Dr. Viski József vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, a magyar agráriumot jelenleg két irányból is veszély fenyegeti. Folyamatosan nő a vidékről a nagyvárosokba költözők száma, állami beavatkozásra van szükség a folyamat lassításához. Ennek kulcsa a megfelelő feltételek biztosítása a vidéken élők számára. Emellett az agrártársadalom elöregedése okoz jelentős kihívást: Magyarországon az összes gazdálkodó egyharmada 65 év feletti, és mindössze 8-9 százalék mondható hivatalosan fiatal gazdának (40 év alatti).
Az Agrármarketing Centrum képviseletében Giczi Gergely kiemelten hangsúlyozta, milyen nehéz megoldandó feladat vár a jövő agrárszakembereire: 2050-re várhatóan 9 milliárd ember él majd a bolygón. Ezt a népességet úgy kell majd ellátni megfelelő élelemmel, hogy mindeközben a termőföldek 30 százalékkal, a rendelkezésre álló ivóvízkészlet pedig 40 százalékkal fog csökkenni. Növekvő populációról és csökkenő erőforrásról beszélhetünk tehát, mely probléma előszele már napjainkban is érezhető. Fiatal utánpótlásra van szükség ahhoz, hogy az agrárium versenyképes maradhasson – ehhez nyújt segítséget az AGRYA új programcsomagja.
