Előrelépés lehet az időskori demencia gyógyításában
Fotó: iStock.com/shironosov
A kísérletről az amerikai AAAS (American Association for the Advancement of Science) tudományos egyesület éves konferenciáján számoltak be. A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják. Az agyban mások az erek, mint a szervezet többi részében: csak tápanyagokat, oxigént és egyes gyógyszereket engednek be, nagyobb, esetleg veszélyt jelentő molekulákat nem. Ezt hívják vér-agy gátnak.
Az agyi felvételekről kiderült, hogy az öregedéssel a vér-agy gát sérülhet: a negyvenes éveikben járók 30-40 százalékánál, a hatvanasoknak 60 százalékánál jelentkezik „szivárgás”. Az is látszott a felvételeken, hogy a szivárgás területein gyulladás alakult ki az agyban. Daniela Kaufer, a kutatócsoport vezetője elmondta a BBC-nek, hogy kutatásukban olyan fiatal egereket használtak, amelyeknél a vér-agy gát szivárgott, és amelyek az öregedés sok jelét mutatták. Sikerült találniuk olyan szert, amellyel ki tudták javítani a gát károsodását, ezzel megállították a gyulladást. – Az agy öregedésekor a sejtek degenerációjáról és pusztulásáról beszélünk. Az eredmények azt mutatták, hogy nem pusztult el semmi: a sejtek a helyükön maradtak, csak a gyulladástól kellett megszabadítani őket – magyarázta Kaufer.
Egy másik kutatás során kanadai tudósok az agy – sok betegségben kimutatott – gyenge láncszemeire, a szomatosztatin-pozitív agysejtekre koncentráltak. Ezek az információ kódolásában vesznek részt és könnyen károsodhatnak: a jelek, amelyek ezekből a sejtekből érkeznek, túl gyengék lesznek ahhoz, hogy a környező neuronok felfogják őket és továbbítsák az agy más részeibe. Etienne Sibille, a Torontói Egyetem kutatója azonosított egy anyagot, amely felerősíti a jeleket. A konferencián bemutatta, ahogy idősebb egerek, amelyek előzőleg nem tudtak kitalálni a labirintusból, a szer beadása után ugyanolyan jól végrehajtották a feladatot, mint fiatalabb társaik, akik nem kaptak a szerből, és egészségesek voltak.
Sibille azt reméli, a klinikai kísérleteket két éven belül elkezdhetik. A kutatókat azonban óvatosságra inti az a tény, hogy az egérkísérletekben kipróbált szerek nem minden esetben hatásosak embernél is. A két kutató bizakodva áll a további kísérletek elébe.
