Amire büszkék vagyunk...
Képgaléria
Kiskunfélegyháza legimpozánsabb, országosan is ismert gyönyörű szecessziós épülete a városháza. Építésének kezdete a századforduló elejére nyúlik vissza. Építését az tette indokolttá, hogy az 1823-ban épült műemlék, emeletes városháza „szűknek” bizonyult a helyi közigazgatás számára. Az új városi székház építésére a tanács 1903-ban pályázatot írt ki. A kiírásra 12 pályamű érkezett, elfogadásra azonban egyik sem volt alkalmas.
Nehéz volt megfelelni annak az elképzelésnek, eredeti elgondolásnak, mely szerint – az új városházának a régihez kellett volna csatlakoznia. 1905-ben a tervezői versenyt megismételték, a pályázatot módosították. Végül Vas József terveit fogadták el. Már folyt az építkezés, mikor a tervező Vas József meghalt és a munkák vezetését Morbitzer Nándor (1874 -1950) műépítész vette át. A kivitelezést a teljes jogú Merbl Arnold vállalkozó zavartalanul végezte és sikeresen befejezte. A díszes városháza alapkő letétele kicsit megkésve, 1910. október 16-án ünnepélyes keretek között történt.
Az 1911-ben felépült városháza Lechner Ödön (1845 -1914) építész, a szecesszió nemzetközi rangú magyar képviselőjének sajátos díszítőelemeit tükrözi. A falakon magyaros ornamentika látható. Külsejében és stílusában rokonságot mutat a marosvásárhelyi és szabadkai városházával. A szecessziós homlokzatdíszítés elemeit és a tetőhéjazat színes majolikáját Zsolnay Vilmos (1828 – 1900) pécsi gyárában készítették. 1917. július 17-én kezdték a felrakását. A városháza háromszintes, tornya 45 méter magas. A belső toronyrész és a toronysisak gazdagon díszített. Eredetileg nem tornyosra tervezték az épületet, ennek tervezője már Morbitzer Nándor volt.
Lenyűgözően szép az épület szecessziós stílusú díszterme. Gazdagon díszített falain dr. Holló Lajos és Kossuth Lajos életnagyságú portréi és egy Petőfi dombormű látható. Nagyméretű félköríves ablakait színes mozaiküveg díszíti. Az emelet homlokzati részén található az erkély. A főtraktus oromfalának közepén a város címere van elhelyezve. A háromszintes városháza második és harmadik szintjének helyiségeit a belső, kisméretű udvarra néző zárt körfolyosó köti össze. Az udvari homlokzat vakolata dísztelen, egyszerű.
Ha a városháza történetéről szólunk, nem hallgathatjuk el, hogy elődeink mennyire sajnálták a régi épületet. Öt évig tartó vita előzte meg azt a vármegyei határozatot, amely döntött az 1823-ban épült műemlék városháza lebontásáról. 1917. július 17-én tartották a régi épületben az utolsó közgyűlést. Őseink, így jellemezték az új városházát: „Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”
Forrás: Urbán Miklósné 2005. Nevezetes épületek, szobrok, emléktáblák, emlékművek, egyéb építmények Kiskunfélegyházán - Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza.
(Az ismertető a „Kiskunfélegyházi Városháza” megyei értéktárba történő felvételéhez készült előterjesztés alapján készült.)
