Hirdets
Kultúra 2019. április 19. 07:30

A nagypénteki áldozat

A nagypénteki áldozat
A húsvét Isten végtelen szeretetének ünnepe. De miként lehet egy keresztre feszítés ünnep, és hogyan szerethet Isten minden embert? Miért szeret bennünket akkor is, amikor egyáltalán nem érdemeljük meg, amikor újból és újból elesünk és bűnöket követünk el? A mi emberi léptékünkkel ezekre nagyon nehéz választ adni, ám aki végigkíséri Jézus Krisztust a Golgotán, rádöbben, hogy ő mindannyiunkért, értem és érted is meghalt a kereszten. S az ő önként, értünk szeretetből vállalt szenvedése mutatja meg számunkra a legkézenfekvőbb módon Isten szeretetét. Az isteni szeretet és Jézus kereszthalálának kérdéseire Rónaszéki Gábor, a Sarlós Boldogasszony Főplébánia plébánosa válaszolt.

Hogyan lehet ünnep a keresztre feszítés?

– Nagypéntek a húsvétot megelőző péntek, amely Jézus Krisztus kereszthalálának ünnepe. Ünnep, bár a szenvedés és a halál a mi szemszögünkből nézve nem ad okot az ünneplésre. Itt azonban Isten végtelen szeretetét ünnepeljük, hiszen nincs nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki az életét adja másokért. Faluhelyen még él az a szokás, hogy az emberek nagypénteken feketében jelennek meg a templomban, s maga a szertartás is minden elemében kihangsúlyozza a megrendülés és a gyász érzését. Ugyanakkor a szívünkben már ott van a feltámadás örömhíre, és a tudat, hogy a kereszt számunkra nem egy szégyenletes kivégzőeszköz, hanem Krisztus értünk adott életének és szeretetének a jele.



Hogyan lehetséges, hogy Jézus kereszthalálával megváltotta bűneinket?

– Ha egy szülő igazán szereti a gyermekét, akkor nem csak akkor szereti, ha a gyermek jól viselkedett, okos volt, vagy azért, mert szép. A szülő akkor is szereti a gyermekét, ha az rosszat tett, vagy élete vakvágányra futott. Isten is pont így szeret bennünket, bűneink és bukásaink ellenére. De az igazság mégiscsak azt követeli, hogy a bűnnek legyen következménye. Ha szeretetből elengednénk mindenki büntetését itt a Földön, az bizonyára nagy felháborodást keltene, hiszen a kegyelem és az irgalom nem elég ahhoz, hogy a világ szörnyű dolgait csak úgy, következmények nélkül elengedjük. Akkor hát mi az igazságos? Melyik bűn bocsátható meg? Ha egy szülőnek választania kellene, hogy melyik gyermeke kerülhet a mennyországba, és melyik menjen a pokolba, amikor egyiknek is, másiknak is vannak hibái, kisebb-nagyobb botlásai, vajon tudna választani. Az a szülő, aki a gyermekeit egyformán és feltétel nélkül szereti, valószínűleg inkább ő maga vállalná a szenvedést, és nem küldené egyik gyermekét sem a kárhozatba. Az Isten végtelen szeretete pontosan ugyanígy működik: azért, hogy a mérleg serpenyője helyrebillenjen, Jézus Krisztus vállalta helyettünk a bűneink büntetését.

Ha bűneinket Jézus eltörölte a megváltással, akkor nekünk már semmi dolgunk sincs?

– A bűn maga a büntetés. Nyögünk is nagyokat a saját bűneink miatt, amikor bármerre próbálkozunk, nem találunk rá a boldog élet útjára. De aki Isten törvényei szerint él, az meg fogja tapasztalni a boldog életet. Ha megértjük, hogy Jézus mit tett értünk, akkor mi is megteszünk mindent, hogy a hibáinkat, gyarlóságainkat, bűneinket megpróbáljuk jóvá tenni, és kemény elhatározással a későbbiek során elkerülni. Ez az Isten iránti elköteleződés az, ami az isteni kegyelemmel és Jézus megváltó művével együtt tud eljuttatni minket a boldog örök életre. Sokan összekeverik a hitet azzal az intellektuális kijelentéssel, hogy elfogadom, hogy Krisztus a megváltóm. De nem az a kérdés, hogy elhiszem-e hogy van Isten, elhiszem-e hogy Jézus a megváltóm, hanem az a kérdés, hogy ebből fakad-e egy konkrét viszony az Istennel, és egy olyan életforma, amire el kezdek törekedni. Sok ember van, aki hisz az Istenben, de biblikus értelemben hinni azt jelenti, hogy bízom benne és a kezébe helyezem az életemet.



Miért támadt fel harmadnapra Jézus?

– Jézus Krisztus feltámadása számunkra megnyitotta a mennyország kapuját. Felragyogtatta számunkra azt a reményt, és a hit által azt a bizonyosságot, hogy Isten valóban hazavár bennünket. Pál apostol azt mondja, hogy ha a feltámadásban nem hiszünk, akkor szánalmasabbak vagyunk minden földi teremtménynél, és a hitünk, ami életünk értelmét és célját adja meg, értelmetlenné válik. De végső célunk, a boldog örök élet már itt a Földön elkezdődik, és minél inkább meg tudjuk valósítani az igazi Krisztusi szeretetet az életünkben, annál inkább részeseivé válunk. Így a halál nem egy szörnyű és félelmetes dolog, hanem egy örömteli átlépés lehet az Isten országába.

Hogyan teszi Isten boldoggá már a Földön az életünket?

– Ha valóban Krisztus útját járjuk, és az alaperényeket, mint az alázatot, a szelídséget, a türelmet, a jóságot és mindenek felett a szeretetet igyekszünk megvalósítani az életünkben, akkor az egész világszemléletünk megváltozik. És akkor bármilyen is körülöttünk a világ, a mi boldogságunknak nem állhatja útját, hiszen azt nem a körülményeink határozzák meg. A legcsodálatosabb körülményeket is tönkre lehet tenni, de a legnehezebb körülményeket is csodálatossá lehet tenni. Minden a hozzáálláson múlik. Húsvét csodálatos ragyogásával Isten arra tanít minket, hogy lássuk meg és tanuljuk meg a jót keresni az életben. Ha az energiáinkat, a figyelmünket a növekedésre összpontosítjuk, akkor tudunk fölé emelkedni a rossznak. Ha mindig a rosszal vagyunk elfoglalva, azt keressük, és azt akarjuk kiirtani, akkor eltelik az életünk úgy, hogy végig csak a rosszat láttuk, és nem marad idő és energia a jó megtételére. Krisztus urunk sem kezdett el a Golgotán panaszkodni, hanem odaadta az életét, majd imádkozott azokért is, akik a legkegyetlenebbül bántak vele. Ettől lett ragyogóvá a Húsvét hajnala, és ettől válhat a mi életünk is ragyogóvá.

K. G.

Fotó: Kiss Gabriella
 

Kövessen minket a Facebookon is!