Az egyik legrégebbi magyar ünnepnapra készülünk
Képgaléria
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta
Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.)
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.
Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.
A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták
vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)
A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-ei döntése
a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.
Augusztus 20-i ünnepségsorozat Kiskunfélegyházán:
Augusztus 18. (hétfő):
17:00 Méhes Lóránt festő, szobrász kiállítása a Művelődési Központban
Augusztus 19. (kedd):
17:00 T. Selman Ilona festő akvarell kiállítása a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban
17:00 Kenyérszentelés a haleszi haranglábnál
19:00 Kenyérszentelés a selymesi Mária-szobornál
Augusztus 20. (szerda):
8:30 Népi mesterségek, kézimunkák és művészetek kiállításának megnyitója a Vállalkozók Ipartestülete székházában (A kiállítást megnyitja Németh László – az Országos IPOSZ elnöke)
9:00 A felújított Dózsa György szobor avatása a Dr. Holló Lajos és az Oskola utca sarkánál lévő téren
Szent István tér:
10:00 Lezsák Sándor országgyűlési képviselő ünnepi beszéde
10:15 Szent István szobor koszorúzása
10:30 Ünnepi szentmise, celebrálja: Gyulay Endre, a Szeged-csanádi egyházmegye ny. püspöke
11:30 Arató felvonulás érkezése a Kossuth utcán a Szent István templomhoz, az új kenyér megszentelése
12:00 Arató felvonulás a Kossuth utcán a városházáig, az új kenyér megszegése a városháza előtt
Petőfi tér:
15:00 Történelmi élőkép megjelenítése tradicionális íjászbemutatóval, két jurtában kiállítás a Turul Koppány Íjászai Hagyományőrző Egyesület szervezésében és közreműködésével.
Koncertek a Béke téri színpadon
16:30 Dolly Roll koncert
18:00 Bangó Margit koncert
19:00 „Latin varázs” utcabál
22:00 Tűzijáték
Ezen a napon 8 és 17 óra között ingyenesen látogatható a Kiskun Múzeum
