A magyarok 40 százaléka szerint kockázatos az internetes gyógyszervásárlás
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese köszöntőjében elmondta, hogy a legfrissebb felmérések szerint a szellemitulajdon-intenzív iparágakban évente mintegy 470 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás következtében az Európai Unióban, ami 19 ezer milliárd forintot, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,4 százalékát teszi ki. Magyarországon ez a veszteség a közvetlen értékesítés tekintetében átlagosan évi több mint 12 százalék, ami körülbelül évi 290-300 milliárd forintnak felel meg, nem beszélve a tízezer munkahely kieséséről.
– Csak a szellemi tulajdonjogok által védett technológiának van a társadalom számára is hozzáadott értéke, ezért ahogy minden szektorban, úgy a gyógyszeriparban is az illegális gyártás és kereskedelem a fogyasztóknak okozott súlyos egészségügyi károk mellett a legális piaci szereplőknek is komoly gazdasági fejtörést jelentenek – hangsúlyozta az SZTNH elnöke.
Hozzátette: az elmúlt években jelentős lépések történtek az ellátási lánc hatékonyabbá és biztonságosabbá tételére, amely az innovációra is jótékony hatást gyakorol.
A megnyitóbeszédet követően Ilku Lívia, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője bemutatta a szervezet megbízásából májusban készült, ezer fő megkérdezésén alapuló felmérésének eredményeit, amely a lakosság gyógyszerhamisítással, valamint az illegális gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos ismereteit és attitűdjeit vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a válaszadók 95 százaléka gyógyszertárból szerzi be orvosságát, ugyanakkor a termékhez nem engedélyezett weboldalakon vagy ismerősön, rokonon keresztül is több mint 10 százalékuk jut hozzá. Divatos a piaci gyógyszerbeszerzés, az internetes és fizikai piacokon pedig a betegek 6 százaléka vásárol gyógyszert. Emellett 91 százalék hallott arról, hogy létezik egyáltalán a gyógyszerhamisítás jelensége.
A beszerzési forrással kapcsolatban összességében elmondható, hogy minden negyedik (23 százalék) interjúalany vásárolt már gyógyszert internetes forrásból, ugyanakkor érdekes adat, hogy 17 százalék még csak nem is hallott arról, hogy akár innen is be lehet szerezni.
– A gyógyszerhamisítást igazán csak a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információkhoz jutnak. Ezért fel kell hívnunk a figyelmet az illegális forgalmazási csatornák és hamisított gyógyszerek veszélyeire – mondta el Ilku Lívia. Hozzátette: hosszú évek óta ez az a terület, ahol a legnagyobb a hamis termékek elutasítottsága.
A felmérés az internetes gyógyszervásárlás biztonságosságával kapcsolatos percepciókra is kitért: a válaszadók 40 %-a szerint kimondottan kockázatos dolog interneten gyógyszert vásárolni. Ennek megítélése az életkor előrehaladtával ugyan emelkedik, de minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél a rizikótól. Továbbá azok körében, akik általánosságban rendszeresen vásárolnak neten, ott a rizikótól való félelem 24 százalék, míg a neten egyáltalán nem vásárlók körében 60 százalék. Előbbieknél jóval átlag (9 százalék) feletti azok aránya is (17 százalék), akik biztonságosnak ítélik meg az online vásárlást. A netes tranzakcióval kapcsolatos bizalmatlanság leginkább a hamis gyógyszertől való félelemben nyilvánul meg: 52 százalék szerint fennáll a veszélye annak, hogy hamis termékhez juthatunk, 49 százalék pedig attól tart, hogy a kezelésre nem a megfelelő készítményt választaná, és csak rontana az egészségi állapotán.
– Ehhez kapcsolódik az az adat is, amelyből kiderül, hogy mindössze csak minden negyedik (23 százalék) válaszadó látott már olyan hirdetést, vagy weboldalt, amelyről azt gyanította, hogy illegálisan kereskedik gyógyszerrel. A fogyasztók túlnyomó többsége még mindig a gyógyszertárakat tartja a legmegfelelőbb beszerzési formának, bár a korábbi évekhez képest az online forgalmazási csatornának nőtt a jelentősége – hangsúlyozta Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense a kutatási eredmények kapcsán. A szakember szerint egyébként továbbra is elengedhetetlen fontosságú a lakosság folyamatos edukációja, mivel a legális csatornák mellett az illegális forgalmazók is jelen vannak az online térben és a fogyasztók többségének még mindig komoly nehézséget jelent a biztonságos és a bizonytalan minőségű termékeket forgalmazó honlapok megkülönböztetése. Ebben nyújthat biztos pontot az, hogy a legálisan gyógyszert áruló patikák megkülönbözetett logóval vannak ellátva.
A felmérés kitért a gyógyszerhamisítás ellen bevezetett, a csomagolást érintő és az EU tagországaira kötelezően előírt biztonsági elemekre is. (Míg korábban a gyógyszerek eredetiségét laboratóriumi vizsgálatok nélkül csak a csomagolás szemrevételezésével lehetett megállapítani, addig február óta az eredetiséget manipulálás elleni eszköz és egyedi kódok garantálják.) A válaszadók harmada (29 százalék) hallott az új biztonsági elemek bevezetéséről, ugyanakkor képes-magyarázatos segítséggel már a megkérdezettek 42 százaléka tudta azonosítani legalább az egyik új biztonságot növelő elemet. (A rendszeres gyógyszerszedők esetében ez 53 százalék.) A szerializációval kapcsolatos ismereteket az érintettek jellemzően az írott sajtóból szerezték (49 százalék) be, vagy a gyógyszerésztől kapták (32 százalék), de a tájékoztatásban a háziorvos (22 százalék) és az informális csatornák is (családtagok, ismerősök) szerepet játszottak (21 százalék).
Az OGYÉI főigazgatója az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár hazánkban a gyógyszerellátási lánc hagyományosan erősen szabályozott, a biztonsági elemek bevezetése csak tovább erősíti az uniós szinthez képest amúgy is magas hazai gyógyszerbiztonságot. Szentiványi Mátyás ugyanakkor hangsúlyozta: – A legnagyobb erőfeszítések is hiábavalóak abban az esetben, ha valaki illegális forrásból vásárol gyógyszert, hiszen ilyenkor a legális és ellenőrzött ellátási lánc nyújtotta biztonság már nem érvényesül.
A rendezvény végén átadták az idei HENT Díjat, amelyet Csiki Olivér Tamás pénzügyőr százados, rendészeti kiemelt szakreferens (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Központi Irányítás, Rendészeti Főosztály, Rendészeti Szakirányítási és Koordinációs Osztály) vehetett át a hamisítás elleni fellépés egyik legaktívabb hazai és nemzetközi szintű támogatójaként. A díjátadón elmondták: a szakember a tevékenységével közérthetően hívja fel a figyelmet a szellemi tulajdoni jogsértések és a hamisítás káros hatásaira, ezáltal jelentősen hozzájárulva a fogyasztók tudatosságnöveléséhez is.
A hamisítás elleni világnapot először 1998-ban hirdette meg a Global Anti-Counterfeiting Group. A cél a fogyasztói tudatosságnövelés volt, középpontba helyezve a hamisítás, a kalózkodás, illetve az illegális kereskedelem következményeinek bemutatását. A HENT-díjat ennek keretében adják át 2014 óta minden évben.
Amennyiben valakiben felmerül, hogy a vásárolt vagy vásárolni kívánt gyógyszer hamis, jelentse a [email protected] e-mail címen.
