Hogyan tovább magyar libamáj?
A libamáj első ágazati konferenciáját rendezte meg Orosházán, dr. Nagy István agrárminiszter fővédnökségével a Magyar Libamáj Szövetség, a a Széchenyi Programiroda és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. A rendezvénynek lesz folytatása azért, hogy az ágazat szereplőit összehozva a magyar hízott libamáj nemzetközi piacokon való jó hírét tovább erősítsék. - írja a beol.hu.
A libamáj, szélesebb körben a víziszárnyas ágazat piaci és állategészségügyi, támogatási lehetőségeit is taglalta megnyitójában dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár. Úgy fogalmazott, az erősségei mellett a gyengeségekről is beszélni kell éppen azért, hogy tisztában legyünk az ágazat jövőbeni lehetőségeivel. Emlékeztetett,
2017-ben a libamáj értékesítése és termelése visszaesett, a 2017-es madárinfluenza okozta sokk után napjainkra jelentős növekedés tapasztalható. Egy év alatt helyreállítottuk az ágazat képességeit, ehhez persze kellett az állomány növekedése, az exportlehetőségek stabilizálása.
Van kereskedelmi érdeklődés a jó minőségű termék iránt, amit kiválóan támogat a jól felépített szabályozás – mondta az országos főállatorvos és kiemelte Japánt, Thaiföldet, Kínát, valamint két folyamatban lévő (USA és a Fülöp-szigetek) piacnyitási lehetőséget is említett. Hangsúlyozta, ezek az eredmények akkor tarthatók fenn hosszabb távon, ha a kockázatot jelentő madárinfluenza ellen megfelelő módon képesek fellépni.
Szólt azokról az intézkedésekről, melyek az ilyen kockázatok minimalizálását segítik. A kidolgozott feltételrendszerek ellenőrzéseinek a tapasztalatait ismertette Bognár Lajos, elmondta, nőtt az állatlétszám, nagyobb az állatsűrűség, az állattartóknak be kell tartaniuk a minimumkövetelményeket. Kiemelte, nem a büntetés a cél, hanem a figyelemfelkeltés.
Az infrastrukturális szabályozásoknál is fontosabbak a járványvédelmi intézkedések, amiért az állattartóknak a telepi higiéniára kell jobban fókuszálniuk. Szólt az antibiotikum-mentes termékelőállításról, amit kikényszerít a piac. Ehhez is összefogásra, innovációra van szükség. Szó volt még az ágazati állami és uniós támogatásokról.
Ökrös Mariann, a Magyar Libamáj Szövetség elnöke a több százéves hagyományokkal rendelkező hízottbaromfi-ipar hazai fellegvárait sorolva Orosházát (ahol a legmodernebb, legjobban összerakott a rendszer) kiemelt helyen említette.
– A Magyar Libamáj Szövetség és az Orosházi Libamájért Alapítvány is a katalizátor szerepét tölti be. Az ágazati szereplőknek abban tudunk segíteni, hogy összehangoljuk a munkájukat. Folyamatos kutatás-fejlesztés kell, hogy jellemezze az ágazatot. Ahogy a kaviár a pezsgővel, úgy kéz a kézben járjon a magyar libamáj és a tokaji bor.
A szemléletformálás megannyi eszközét (fesztiválok, szakmai konferenciák) szeretnénk a magyar termék népszerűsítése érdekében használni. Elhangzott, készül filmsorozat is, melynek vannak Békés megyei szereplői.
