Máig lezáratlan ügy Petőfi Sándor csontvázkrimije
A költő eltűnése hívta életre a Petőfi-legendáriumot
Petőfi Sándor a történettudomány hivatalos álláspontja szerint az 1849. július 31-én Segesvár mellett lezajlott csatában vesztette életét, a költő holttestét pedig az ütközet után - más elesettek tetemével együtt - jeltelen tömegsírban földelték el - adta hírül cikkében az Origo.
Arra, hogy mi is történt valójában Petőfivel, és hogyan halt meg a forradalom apostolának nevezett költő, csak igen hiányos bizonyítékok állnak a történészek rendelkezésre, mivel Petőfi halálának nem volt közvetlen szemtanúja. Nagyrészt erre vezethető vissza a 19. század második felétől kibontakozó Petőfi-legendárium is, amely szerint a költő túlélte a segesvári csatát, fogságba esett, és a távoli Oroszországban élte le hátralévő éveit, teljes elhagyatottságban.
A szabadságharc egyik utolsó nagy ütközetében, a segesvári csatában tűnt el Petőfi Sándor (a kép illusztráció)
FORRÁS - WIKIMEDIA COMMONS
A 20. század elejéről származó egyes beszámolók már azt is tudni vélték, hogy Petőfi őrnagy hadifogolyként a dél-szibériai Barguzinba került, és ott is halt meg tüdőbajban, 45 éves korában. De mi az, amit tényszerűen ismerünk a magyar irodalomtörténet, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik leghíresebb személyiségének haláláról, pontosabban eltűnéséről?
Bem apó megkísérlei a lehetetlent
Miután a fiatal osztrák császár, Ferenc József Canossát járt az orosz cárnál és megszerezte I. Miklós katonai támogatását a magyar szabadságharc leveréséhez, az 1849. májusi intervenció után a honvédsereg reménytelen helyzetbe került a túlerőben lévő orosz-osztrák hadakkal szemben.
Ferenc József ifjúkori portréja - FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az Erdélyben állomásozó magyar hadtest lengyel származású parancsnoka, Bem József tábornok megkísérelte a lehetetlent, az osztrák és a cári haderő egyesülésének megakadályozást, valamint az orosz seregtest szétszórását.
I. Miklós orosz cár katonai intervenciót ígért Ferenc Józsefnek, a magyar szabadságharc leverésére
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A cári csapatok létszámfölénye miatt ehhez egyáltalán nem volt kedvező a helyzet, de más alternatíva nem mutatkozott, stratégiailag ugyanis itt volt a legjobb esély arra, hogy Bem tábornok serege megtörje az intervenciós cári csapatok lendületét. Bem apónak a táborban volt egy illusztris vendége is, Petőfi Sándor.
A lengyel Bem József (Jozef Bem) tábornok, a magyar szabadságharc hőslelkű hadvezére
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A forradalom költője, miután súlyosan összekülönbözött a debreceni kormánnyal, lemondott őrnagyi rangjáról, és Tordára távozott a családjához. Július 21-én Bem apó hívására Székelyudvarhelyre utazott, hogy csatlakozzon a tábornok törzséhez. Bem József tisztában volt azzal, hogy a magyar forradalom ikonja, Petőfi már a puszta jelenlétével is lelkesítően hat a seregére, márpedig az egyenlőtlen erőviszonyok mellett felvállalt csatában igen nagy szükség volt a katonák erős harci moráljára.
A héjjasfalvai út mentén látták utoljára, három kozákkal a nyomában
Bem tábornok visszaadta Petőfinek őrnagyi rangját, de mindenféleképpen el akarta kerülni, hogy a törékeny testalkatú, és a valódi katonáskodáshoz nem szokott költő a csata arcvonalába kerüljön.
A segesvári csata emlékműve - FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Ezért bizalmas utasítást adott a hadtest főorvosának, dr. Simonffy Sámuelnek, hogy tartsa szemmel a nyughatatlan kötőt, és semmilyen körülmények között se engedje a harcok sűrűjébe. Bem tábornok július 31-én reggel Segesvár közelében rohamra vezényelte hatezer fős hadtestét Alexander Nyikolajevics Rüdiger cári generális kétszeres fölényben lévő serege ellen.
Petőfi őrnagy, Orlai Petrics Soma festményéről készült metszet. Ez a legutolsó ismert kép a forradalom költőjéről
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az elszánt magyar roham hatására az orosz arcvonal megingott, és hátrálni kezdett, de a cári sereg hadrendje ennek ellenére sem bomlott fel. Kora délutánra Rüdiger tábornok erősítést kapott, ezért a magyar balszárny utolsó rohamkísérletének összeomlása után Fehéregyháza felé szorította vissza a szétszóródott magyar erőket. Amikor Simonffy főtörzsorvos, a magyar arcvonal felbomlását észlelte, Bem apó parancsának megfelelően azonnal hátravitte Petőfit, a tábori kötözőhelyre. Az orvos feljegyzése szerint Petőfi, aki fehér inget és világos pantallót viselt, a sebesültek között járkálva kitartásra buzdította a honvédeket.
Petőfi a forradalom költője - FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Késő délután a rendezetlenül visszavonuló magyar seregtestek nyomában kozák lovasság tűnt fel a fehéregyházi határban. A sebesen közeledő kozákokkal szemben csak egyetlen alternatíva mutatkozott, a menekülés.
Petőfi a segesvári csatában - FORRÁS: HONVÉDELEM
Gyalókai Mihály honvédszázados és Kurka Mihály honvédhuszár visszaemlékezése szerintn délután fél öt körül, a Sár-patak hídján látták Petőfit, valamivel később pedig Pap Lajos alezredes vette észre a Héjjasfava felé vezető út mellett menekülő költőt, az őt üldöző három kozák pikással a nyomában.
Petőfi halála. A hivatalosnak tekinthető feltételezés szerint az őt üldöző kozák pikások döfhették le a költőt
FORRÁS: HONVÉDELEM
Hogy ezután mi történt vele, nem lehet tudni. Az ütközet után már senki sem látta Petőfit a segesvári csata túlélői közül. A feltételezések szerint a költőt az őt üldöző kozák pikások döfhették le, földi maradványait pedig a mintegy 1200 elesett magyar honvéd holttestével együtt, tömegsírba temették.
Petrovics István fia Sándor, magyar őrnagy és költő
Mivel Petőfi holttestét senki sem azonosította, már a 19. század második felétől különböző találgatások láttak napvilágot a költő lehetséges sorsával kapcsolatban. A máig érvényes hivatalos történettudományi álláspont szerint Petőfi a segesvári csatában esett el, az azonosítása pedig azért nem vált lehetségessé, mert tömegsírba temették.
Senki sem tudja, hogy pontosan mi történt Petőfivel
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A közelmúltban, 1984-ben egy nagy visszhangot kiváltó terjedelmes cikk jelent meg Vaszil Vaszilovics Pahrija munkácsi illetőségű szovjet szerző tollából, a barguzini Petőfi-legendáról. Pahrija írásában egy sokkal korábban keletkezett forrást idéz, egy bizonyos Svigel Ferenc zentai illetőségű egykori első világháborús hadifogoly visszaemlékezését. A „nagy háború" idején Svigel Ferenc orosz fogságba esett, és Dél-Szibériába, Barguzin környékére került.
A burjátföldi Barguzin környéke - FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Svigel Ferenc itt hallott először arról a magyarról, aki a helyiek emlékezete szerint szintén hadifogolyként került a Bajkál-tó közelében fekvő településre, 1849-ben. A helyi hagyomány szerint az „Alexander Petrovics" nevű magyar egészen haláláig Barguzinban élt, és a községi temetőben helyezték örök nyugalomra miután meghalt.
Vaszil V. Pahrija kutatása szerint Petőfi orosz fogságba esett a segesvári csata után
FORRÁS: PINTEREST
Pahrija az 1984-ben publikált cikkéhez mellékelt egy archív fényképfelvételt is a Petőfinek tulajdonított síremlékről, amelyre oroszul , cirill betűkkel a következő feliratot vésték: Petrovics István fia, Sándor, magyar őrnagy és költő, meghalt Iliszunkszban 1856 május havában". A fénykép állítólag Svigel Ferenc hagyatékából került elő, bár később többen is azt állították a fotóról, hogy hamisítvány.
Expedíciót szervez Petőfi felkutatására a "kazánkirály"
Vaszil V. Pahrija tehát elsősorban Svigel Ferenc visszaemlékezésére alapozva foglalta össze a barguzini Petőfi-legendát, a cikke pedig eljutott Magyarországra is. Morvai Ferenc nagyvállalkozó, a nagyrédei Megamorv Kft. ügyvezetője, akit számos világszabadalma miatt "kazánkirályként" is emlegettek, valamint Kéri Edit amatőr kutató figyelmét egyaránt felkeltette a különleges hír.
1989 júliusában a Megamorv Petőfi Bizottság expedíciója, határozott álláspontjuk szerint, Petőfi földi maradványait találta meg Barguzinban
FORRÁS: MEGAMORV PETŐFI BIZOTTSÁG
Morvai Ferenc elhatározta, hogy saját finanszírozásban expedíciót indít Barguzinba, a Petőfinek tulajdonított sír felkutatására, és feltárására.
Kiszely István antropológus - FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Kutatóexpedíciója számára sikerült megnyernie többek között Kiszely István antropológust, egyetemi oktatót és számos külföldi egyetem vendégprofesszorát, aki az MTA Régészeti Intézet főmunkatársaként, illetve a SOTE Anatómiai Tanszékének kutatójaként hosszú ideig folytatott csontkémiai, csonthisztológiai illetve csontszerológiai kutatásokat, és 1977-ben, a budavári palota területén folytatott ásatásokon előkerült csontleletek, József nádor valamint családtagjai azonosításában illetve patológiai vizsgálatában is részt vett.
Női maradványként azonosította az akadémiai bizottság a csontokat
A szükséges engedélyek beszerzése után Morvai expedíciója beazonosította a Petőfinek tulajdonított sírt a barguzini temetőben, majd 1989. július 16-án hozzáfogtak a sír feltárásához. Az előkerült csontmaradványokat Kiszely István és kollégái vizsgálták meg először.
Az antropológus 25 olyan jellegzetességet azonosított a csontmaradványokon, amelyek az egykorú dokumentumok alapján Petőfi testalkatára voltak jellemzőek. Ezek közül is kiemelkedett a koponya néhány olyan anatómiai sajátossága, amit a Petőfiről fennmaradt egyetlen, 1844-ben készített daugerotípia (korai fényképfelvétel) alapján azonosítottak be.
A Petőfiről fennmaradt egyetlen 1844-ben készült fotó
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Ezeket a jegyeket a koponya fotója és a daugerotípia fejképének méretarányos egymásra másolásával vizsgálták. A koponya felső állcsontján megtalálták a költő közismert farkasfogát, amit szintén fontos azonosító jegynek minősítettek. A csontvázelemek morfológiai vizsgálatából, és a 25 megállapított azonosító jegyből Kiszely professzor arra a következtetésre jutott, hogy a csontváz Petőfi Sándor földi maradványa. (Az igazságügyi orvosszakértői gyakorlat szerint legalább öt testjegy egyezése szükséges egy elhunyt személy azonosságának megállapításához.)
Petőfi fotója és a Barguzinban feltárt, neki tulajdonított koponya
FORRÁS: BORZÁK TIBOR
A Magyar Tudományos Akadémia 1989 novemberében szakértői bizottságot állított fel a csontmaradványok további vizsgálatára, a bizottság vezetésével pedig Harsányi László igazságügyi orvosprofesszort bízták meg. A Harsányi professzor vezette szakértői bizottság a vizsgálatok elvégzéséhez a Szovjetunió Tudományos Akadémiája illetékes szerveivel valamint a Megamorv Petőfi Bizottságával egyeztetve, 1990 januárjában a helyszínen vett csontmintákat a barguzini 7. számú sírban talált, és Petőfinek tulajdonított csontvázból.
Petőfi emlékműve Fehéregyházán, a község határában veszett nyoma a költőnek 1849. július 31-én, késő délután
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az akadémiai szakértők a csontmaradványokat hagyományos, tehát nem genetikai alapú igazságügyi vizsgálatnak vetették alá. A metrikus-morfológiai vizsgálat során 60 olyan testjegyet, például izomtapadási felületeket, illetve az egyes csontok méretét rögzítették, amely először az elhunyt nemi azonosságát volt hivatott eldönteni.
A Megamorv Petőfi-expedíció munkatársai megtalálják a Petőfinek tulajdonított földi maradványokat FORRÁS: MEGAMORV PETŐFI BIZOTTSÁG
A csontváz morfológiai elemzését két magyar és három orosz antropológus illetve igazságügyi orvosprofesszor végezte el. És ekkor robbant a bomba: az akadémiai bizottság szakértői ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy a sírból feltárt csontváz nem férfié, hanem egy nő földi maradványa.
Érdekes változás az amerikai kutatók álláspontjában
Az MTA elnöksége külön is megvizsgálta a bizottság jelentését, amit a 25/1990. számú határozatával hagyott jóvá. Mind a mai napig ezt tekintik hivatalosan irányadó álláspontnak az úgynevezett Petőfi-ügyben. Az 1991-ben, majd 1996-ban és 2001-ben elvégzett újabb vizsgálatok sem minősítették Petőfi földi maradványának a csontvázat, bár ezeken a szakértői szemléken az összehasonlító genetikai vizsgálatok elmaradtak.
Morvai Ferenc (a képen középen balra, fehér ingben) a kutatóexpedíció mecénása a Barguzinban megtalált maradványokkal
FORRÁS: MEGAMORV PETŐFI BIZOTTSÁG
1994-ben az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete valamint a Pennsylvania Egyetem kutatócsoportja is megvizsgálta a csontleleteket. Az amerikai szakértők első véleményükben a korábbi akadémiai bizottsági vizsgálatok eredményét erősítették meg. Ám később, érdekes változás történt az amerikai intézet álláspontjában, mert egy kiegészítő véleményükben azt hangoztatták, hogy a teljes bizonyosságú azonosítás csak egy alapos összehasonlító DNS-vizsgálat elvégzése után válna lehetségessé, amihez fel kellene nyitni Petőfi István és Hrúz Mária kriptáját, ami a Fiumei úti sírkertben található.
A belügyminiszter visszavonja az exhumálási engedélyt
A Megamorv Petőfi Bizottság (MPB) saját, orosz igazságügyi és antropológus szakértőinek azonosságot alátámasztó vizsgálati eredményeire hivatkozva nem fogadta el az MTA álláspontját, és az amerikai intézethez hasonlóan felvetette, hogy a kérdés egyértelmű tisztázáshoz exhumálják Petőfi szüleinek a Fiumei úti temetőben lévő sírját, vegyenek a csontokból mintát, és végezzenek el egy minden kétséget kizáró összehasonlító DNS-vizsgálatot.
A költő szülei, Petrovics István és Hrúz Mária - FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A Megamorv Petőfi Bizottság hosszas utánajárással 2001-re meg is szerezte a szükséges hatósági engedélyeket, ám a belügyminiszter ezt kegyeleti okokra hivatkozva utóbb visszavonta, ezért az exhumálás elmaradt. Az MPB az érthetetlen belügyminiszteri döntés után attól tartva, hogy a csontmaradványokat a hatóságok esetleg lefoglalják és megsemmisítik, a csontvázat kalandos úton, egy bőröndbe rejtve az Egyesült Államokba, Clevelandbe szállította, ahol egy klinikán őrizték. Innen - állítólag - egy közelebbről meg nem nevezett nyugat-európai ország kolostorába vitték a Petőfiének tudott maradványokat.
Újabb bomba robban a Petőfi-ügyben
Mivel a legkézenfekvőbbnek tűnő lépéshez, Petőfi szülei, Petrovics István és Hrúz Mária csontmaradványainak exhumálásához a hatóságok nem járultak hozzá, a MPB szakértői felkutatták a nagy költő ma is élő leszármazottait. Petrovics István és Hrúz Mária oldalági rokonai közül többen is hajlandóak voltak a genetikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintaadásra. (Napjainkban a Petrovics-Hrúz vonalnak mintegy ötven leszármazottja él.) A mintákat a Megamorv Petőfi Bizottság kínai genetikusokkal vizsgáltatta meg.
Morvai Ferenc (a kép bal szélén) a vizsgálatot vezető kínai igazságügyi orvosszakértők társaságában FORRÁS: BORZÁK TIBOR
Li Csengtao, a kínai igazságügy minisztérium által megbízott kutatóközpont igazgatója 2015. március 13-án, a Megamorv Petőfi Bizottság által szervezett sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a rokonok vérmintái, valamint a barguzini 7. számú csontvázból nyert minta összehasonlító DNS-vizsgálata 99,2- 99,9 százalékos egyezést mutat.
A kínai igazságügy minisztérium által kijelölt intézet munkatársai ismertetik a vizsgálati eredményt
FORRÁS: BORZÁK TIBOR
A kínai szakértők szerint a vizsgálat alapján kétséget kívüli bizonyossággal megállapítható, hogy a Barguzinban feltárt csontváz Petőfi Sándoré.
Nehezen feloldható ellentét feszül tehát az akadémiai bizottság vizsgálati konklúziója, miszerint a feltárt csontváz egy nőé, valamint a legfrissebbnek tekinthető 2015-ös DNS-vizsgálat eredményei között. Egyetlen dolog tűnik csak bizonyosnak, hogy a Petőfi-rejtély még nem jutott végső nyugvópontjára.
