Petőfi emlékezete
De csak azok, akik egyszer is jártak a fehéregyházi múzeumkertben érezhetik meg a hely szellemét és érthetik meg e nap, ezen esemény jelentőségét és az ottaniak sokszor hősies ragaszkodását költőnkhöz.
20 esztendeje annak, hogy Kiskunfélegyháza elvitte ajándékát (tartozását?), azt az egész alakos Petőfi-szobrot, amelyet a turulmadaras emlékoszlop szomszédságában helyeztek el.
Máté István csongrádi szobrászművész alkotásának felállítását két éves szervezőmunka előzte meg, melyben legnagyobb szerepet kétség kívül Ficsór József néhai polgármesterünk, Tóth Gyuláné nyugalmazott iskolaigazgató és az ugyancsak néhai Mester Gyula, az akkori népművelődési felügyelő játszották, a sok áldozatos és segítőkész félegyházi és nem félegyházi polgár mellett. 20 évvel ezelőtt több százan érkeztek városunkból szemükben, lelkükben a meghatottság könnyeivel és túlcsorduló érzelmekkel. Ez a két évtized nagyon gyorsan elsuhant, s mára bizony nagyon megváltozott a világ. De azon félegyháziak, akik most elmentek költőnk halálának 170. évfordulójáról megemlékezni, a mi „szobrunk” jubileuma miatt is tisztelegni kívántak.
A koszorú elhelyezését követő főhajtást Tóth Gyuláné, Gáll Ernő és dr. Tarjányi József végezte. Rövid kultúrműsorunkban dr. Tóth Ákos tárogatójátéka, Lizik-Varga Katica csodás énekhangja, valamint a Palestrina énekegyüttes fellépése osztatlan sikert aratott.
A delegációnk fiataljainak és gyermekeinek pedig az a felemelő feladat juthat osztályrészül, hogy majd átvegyék és tovább éltessék azt a kultuszt, amely csak és kizárólag itt érhető tetten a Kárpát-medencében. Az pedig minden anyaországi fiatalnak kötelessége, hogy az utánuk jövő nemzedék is megérezhesse, megértse egy nemzet együvé tartozását.
A turulmadaras emlékműnél nagyon sokan helyezték el koszorúikat, többek közt a csíkszeredai magyar konzul, a Petőfi Irodalmi Múzeum, Kiskőrös mellett Kiskunfélegyháza alpolgármesterei is lerótták kegyeletüket.
Ez a rövid beszámoló nem lenne teljes, ha nem ejtenénk szót arról a szívélyes vendéglátásról, amelyet az ottani rendezők, szervezők részesítették a városunkból érkezőket.
Itt mindenekelőtt Segesvár alpolgármesterének, Tóth Tivadar úrnak tartozunk köszönettel az ünnepi vacsoránkért, amellyel megtisztelte polgárainkat és a 20 éves évfordulót. A vár egyik éttermében baráti beszélgetés után volt lehetőség a híres segesvári erődítményt megtekinteni. Mégis a legmeghatóbb a régi vármegyeháza meglátogatása volt, amelyet az az Alpár Ignácz tervezett, aki a kiskunfélegyházi főgimnáziumot, a mai Móra gimit álmodta meg. (Milyen kicsi is a világ!)
A félegyházi delegáció ezúton is szeretné megköszönni Tóth Tivadar Segesvár alpolgármesterének, Szabó Józsefnek, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökének a szívélyes fogadtatást és az odafigyelő vendéglátást.
Szinte még el sem ültek a tárogató hangjai és dr. Tóth Ákos hangszeréből – mintegy folytatásként – a félegyházi Petőfi-megemlékezésen újra felcsendültek a jól ismert dallamok.
Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója a költő utolsó óráiról, perceiről szóló mondatokkal köszöntötte a megjelenteket. Tóth Gyuláné nyugalmazott iskolaigazgató felemelő és nagy ívű beszédet tartott, majd a Padkaporos Táncegyüttes „legényei” adtak nagyszerű műsort, végül a Széljáró Balladás Együttes megzenésített Petőfi verseket adott elő kimagasló színvonalon, a szépszámú emlékező és a kiskőrösi delegáció jelenlétében.
Ez a városi megemlékezés méltó lezárása volt az önkormányzat által meghirdetett 2018-2019-es Petőfi Emlékévnek, amelyet Mészáros Márta foglalt össze a teljesség igénye nélkül, majd elhelyezték az udvaron álló Petőfi-szobornál a megemlékezés koszorúit, virágait.
Fotó: Görög Anita