Titkok a levéltárból – A Bajcsy-iskoláról
Akkor a döntés végül a Deák Ferenc (Kilián György) utcára esett, de a továbbra is nyomasztó tanteremhiány hamarosan másik iskola felépítését is sürgetővé tette. Az új iskola helyéül az egykori Tanácsköztársaság utca és a Bajcsy utca által határolt ún. Dósai-féle telket jelölték ki. A telek kisajátítása után hamarosan, 1961 nyarán megkezdődött a rajta lévő épületek bontása is. Az iskola alapjainak ásásánál a munkások régi sírokra bukkantak, feltehetően a városalapító elődök első temetőjét találhatták meg.
Az új, korszerű, 8 tantermes iskola kivitelezését a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat végezte elég gyors tempóban, hiszen a következő év nyarán, 1962. augusztus 14-én, a kitűzött határidő előtt már az épület műszaki átadására is sor is került. A kétszintes, központi fűtésű, lapostetejű, kockaformájú épület 6 millió forintos költségvetésből épült, a 10x20 m-es tornatereméhez öltöző és mosdó is tartozott. Az épület kéménye 18 m magasra nyúlt. A napköziotthont a telken megmaradt ún. Dongó-féle lakásból kívánták kialakítani.
Az új iskola telke határos volt a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcával, mely 1945-től viselte az 1886 és 1944 között élt, a második világháború alatt a magyar függetlenségért harcoló politikus nevét, korábban Csongrádi, majd Horthy Miklós utcának hívták. Magától adódott a lehetőség, hogy az új oktatási intézményt is Bajcsy-Zsilinszkyről nevezzék el.
Az iskola ünnepélyes átadására és névadójára 1962. augusztus 20-án került sor. Az ünnepségre a Hazafias Népfront meghívta az iskola névadójának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének özvegyét is, aki – bár előtte soha nem járt még városunkban – meg is jelent az eseményen. A rendezvényen többek között beszédet mondott dr. Mezősi Károly helytörténész is.
Ónodi Márta
