Órák, harangok, pontos idő
Kiskunfélegyházán, négy középületen látható köztéri óra: az Ótemplom és a Városháza tornyán, az Újtemplom mindkét tornyán, és a vasútállomáson, 3 helyen. (a főhomlokzaton, az utasváróban és a peronon)
A két nagy templom óraszerkezete nemcsak mutatja az időt, hanem hangjelzéssel is kíséri az óranegyedeket. Egy kisebb harangra annyit üt, ahány negyedóra van. A legnagyobb harangra pedig annyit, ahány egész óra éppen van, 1-től 12-ig.
Az óraszerkezetek működése, pontossága életkoruktól és technikai színvonaluktól függ. Képesek-e követni és alkalmazni például a frankfurti atomóra körülbelül fél évszázada sugárzott, és térségünkben is elérhető jelét; vagy az internet, vagy a műholdak órajelét?
És mivel a harangozás is „óravezérelt”, együtt vizsgáltuk a két rendszert.
Fotó: Szász András
Az Ótemplom tornyában 2004 óta van új óra, amely egy összetett vezérléstechnika részeként működik. A frankfurti atomórával szinkronban, percenkénti léptetéssel mutatja a valós, pontos időt, érzékeli a mutatók állását, üti-kalapálja a negyed-egész órákat, vezérli-blokkolja a harangozást. Áramszünet vagy üzemzavar után automatikusan beáll a valós időpontra. Mindezeknek köszönhetően az ótemplomi toronyóra pontosan működik, és a harangozás is ennek megfelelő.
Nem ilyen egyszerű a helyzet az Újtemplom esetében: itt három, egymástól teljesen függetlenül működő rendszer található! (Ritka kuriózum, kevés hasonló van.)
1.: 120 évvel ezelőtt egy olyan német gyártmányú, mechanikus óraszerkezetet szereltek be a nyugati (vasút felőli) toronyba, amely mindkét torony óramutatóit hajtotta, és ütötte-kalapálta a negyed-egész órákat. A későbbiekben a keleti torony óráját leválasztották a szerkezetről, így az ma csak a nyugati torony óráját működteti. Időnként a mechanikus szerkezet napi, kézi felhúzása elmarad, így e toronyóra mutatói – néha napokig – nem mozdulnak, és nem üti-kalapálja a negyed-egész órákat sem.
2.: A keleti toronyban lévő, leválasztott óra működését 2002-ben részben újította meg Hanga Zsolt órásmester: 12 V-os, szénkefés, percenkénti léptetésű hajtóművel szerelte fel. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy a frankfurti óra jelével szinkronban legyen, de mert a kihajtó rendszer a régi maradt, ezért a mutatók időnként „elcsúsznak” a valós időhöz képest. Alkalmanként pedig „lefagy” az elektronika, a tornyokon lévő sok adóantenna sugárzott jele miatt.
Mindezen okok miatt fordulhat elő, hogy a két torony órái különböző időpontokat mutatnak.
3.: A két működő rendszer mellé 7 éve jelent meg a XXI. századi harang + harangjáték-vezérlés, ami az internetről folyamatosan kapja az NTP órajelet. Ezért a valós, pontos időpontban szólaltatja meg pl. a déli harangszót, bármit is mutassanak a toronyórák.
A Kalmár-kápolna tornyán nincs óra. A harangozás vezérlése egy egyszerű, programozható kapcsolóóra segítségével történik. 220 V-os hálózatról működik, az 50 Hz-hez viszonyítva „jár”, így néha be kell rajta állítani a pontos időt. Ezért fordulhat elő, hogy előbb vagy később szólaltatja meg a harangot, mint a két nagy templom pontos vezérlése a saját harangjaikat.
A városházi toronyóra működési rendszere megegyezik az Újtemplom keleti tornyában lévő óra rendszerével. Ezért működési problémái és azok okai is hasonlóak. Beüzemelője 2002-ben szintén Hanga Zsolt órásmester volt.
A vasútállomás utasvárójában felszerelt menetrendi táblákon lévő 1-1 digitális óra pontosan működik. A főhomlokzati, kétoldalas nagy óra percenként, de 10-30 másodperccel később léptet, mint a frankfurti atomóra jele. Ráadásul a két oldal között másfél perc eltérés van. A peronon lévő két kisebb óra a főhomlokzati órával egyszerre, de szintén később léptet. A jelenlegi (2019 augusztus) állapot okairól eddig nem sikerült információhoz jutnunk.
Ez a koránt sem teljes ismertető igyekezett választ adni azokra a sokakat érdekelő kérdésekre, miért nem mutatnak azonos időt köztéri óráink, és miért nem egyszerre kondul meg városunkban például a déli harangszó.
Szabó-Szűcs József
