Megújult a pusztatemplom
- Szent István örül az égben. Örül, hogy Bugacon újra megszépült a 80 éves templom Isten dicsőségére és tiszteletére, az itt élők lelki örömére. Azt mondhatnánk, hogy csak 80 éves múltja van itt Szent István királyunk tiszteletének. Ez azonban nem igaz. Hiszen a község határában most föltárt gyönyörű szép klastrom bizonyítja azt, hogy a településen Szent István korától kezdve él a kereszténység, annak magasrendű kultúrája, amit minden bizonnyal a körülötte élő népek is fölvettek - mondta szentbeszédében az érsek.
- Szent István tudatos döntéssel, nem megtagadva múltját, hanem megőrizve és továbbfejlesztve, vállalta a keresztény életformát. És ezt hagyta ránk örökül - tette hozzá a főpásztor.
Bábel Balázs szerint, Szent István király úgy élt, mintha Isten ítélőszéke előtt élt volna. Tudta, hogy el kell számolnia tetteivel, ezért igazzá lett cselekedeteiben, gondolkodásmódjában, beszédében egyaránt. Ugyanakkor békességszerző és békességteremtő is volt. Megteremtette a békességet az országban és a környezetében. Szent István kegyes is volt, a vallásosságot igaz módon élte. Hite meggyőződéses volt, amit tettei is bizonyítottak: elrendelte a templomok építését, törvényeiben kereste a keresztény gondolkodás megvalósulását. Elég csak az intelmeire gondolnunk, láthatjuk, hogy mennyire átjárta életét az igaz vallásosság és ezt terjesztette népének is. Krisztust hordozta a száján, a szívén és minden tettében.
A tettek végső pecsétet ütöttek nem csak a gondolkodásra, szavaira, hanem egész életművére. Azért lett szikla ez az ország és bírta ki a történelem viharait, mert államszervezetében, egyházszervezetében, törvényeiben mind Krisztusra építette. És amikor ünneplünk, nem csak hátranézünk, hanem a jelenünkön át, a jövőbe is. Mit tenne Szent István a helyünkbe? Mi az, amit az ő példája, szavai, nekünk mondanak, nem csak Szent István ünnepén, hanem az év többi napjain is? Intelmeiben a katolikus hit megőrzését és az alázatosságot tette az első helyre. Mert az alázatosság emel föl bennünket - hangsúlyozta szentbeszédének zárásaként Bábel érsek.
A hét szentséget jelenítik meg a bugaci templom új ablakai
A bugaci templom építése 1926-ban kezdődött, ám az ünnepélyes alapkőletételre csak évekkel később 1932-ben került sor. A sok-sok nehézség árán felépült templomot – amely egyébként a közelmúltban a falu határában feltárt középkori monostorra hasonlít és annak tizenhat homokkövét is tartalmazza – 1934. szeptember 8-án, Kisasszony napján Kovács Sándor, kecskeméti főesperes szentelt fel - tudtuk meg Ruskó Norbert, bugaci plébánostól. Mint mondta, a templom állaga az elmúlt évtizedek során jelentősen megromlott, ezért időszerű volt már a felújítása. A beruházásra csaknem 30 millió forintot nyertek. Ebből az összegből tetőszerkezetet kivéve szinte minden megújult. (A tetőt néhány éve már felújították.)
Lefestették a homlokzatot, felújították a toronysisakokat, kicserélték a nyílászárókat. Az új, festett ablakok a hét szentséget ábrázolják. Ugyanakkor belülről is kifestették a templomot, korszerűsítették az elektromos hálózatot, megújultak a padok, a lámpák és a burkolat is. A templom parkja is teljesen megszépült. Kivágták a kiöregedett fákat, helyettük pedig több mint száz új kisfát, bokrokat, évelő növényeket, virágokat ültettek. A plébánostól azt is megtudtuk, szeretnék a templomot tovább díszíteni három mellékoltárral és új keresztúti képekkel. Hátra van még a kerítés, illetve a templomhoz épült plébánia épületének felújítása is.
Fotó: Vajda Piroska
