Jelentős mértékben drágulhat a tojás
Ezek az árak szezonális időszakokban, mint amilyen a húsvét, még magasabbra is kúszhatnak. Márpedig a magyar fogyasztók meglehetősen árérzékenyek, és ezt mindenképpen figyelemebe kell vennie a kereskedelemnek - írja a Népszava.
– Természetesen sokféle szempont érvényesülhet a piaci folyamatokban, de a hazai kereskedelmi láncoknak is az az érdeke, hogy a magyar baromfi, illetve tojástermelők piacképesek maradjanak és ne szoruljanak ki a beszállítói körből, és ha bármilyen változás is történne a piacon, mindenkinek az az érdeke, hogy ahhoz tudjanak alkalmazkodni – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Egyelőre csak a Tesco és a Spar jelentette be hivatalosan is, hogy 2025-től nemcsak Magyarországon, de az egész közép-európai térségben kizárólag szabad, ökológiai, mélyalmos, biotermelésből és -tartásból származó tojásokat árul majd.
A Spar közleményében egyebek mellett arra hivatkozott, hogy Ausztriában például már 2004. óta nem árusítanak az üzleteikben ketreces tartásból származó tojást.
„Azért, hogy a beszállítók számára is lehetővé tegyék az átálláshoz szükséges átalakításokat és beruházásokat, a SPAR a jövőben évente 10 százalékkal fogja csökkenteni a ketreces tartásból származó tojások arányát” állt a közleményben.
A hazai tojástermelők szerint viszont, ha a multiláncok valóban leállítják a ketreces tartásból származó tojások felvásárlását, az sok termelőnek a csődöt jelentheti. Az állatjóléti intézkedések jegyében az unióban 2012 óta tilos a hagyományos ketreces tartás.
Az átalakítás, a nagyobb alapterületű, magasabb, ülőrudas, fészekkel ellátott ketrecekre az átállás a magyar termelőknek 12-14 milliárd forintjába került.
A magyar termelők jelentős részére elviselhetetlen terhet róna, ha néhány éven belül gyökeresen át kellene alakítaniuk a technológiát, hiszen kidobhatnák a jelenleg használt EU-konform ketreceiket és át kellene alakítaniuk az épületeket is.
Az EU-konform ketreces tartásról Horn Péter akadémikus, agrármérnök, a kaposvári egyetem rektora elmondta a Tojás világnapi rendezvényen, hogy ennek a technológiának sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a szabad tartásnak, vagy a mélyalmosnak.
Kevesebb ammóniát, szén-dioxidot, metánt bocsát ki a többi termelési módszernél, és kisebb a víz-, illetve a takarmányfelhasználás is. Az Eu-konform ketreces tartás állategészségügyi szempontból is a legbiztonságosabb, mert az állomány védett a vadmadarak esetleges fertőzésitől és az élősködőktől is.
A Népszava kérdésre a Horn Péter megjegyezte, a tojó tyúkokat amíg termelnek, illetve a tojásokat nem kezelik antibiotikumokkal és ez az egyetlen élelmiszer termék, ami természetes csomagolásban kerül a fogyasztókhoz.
A szakemberek szerint a tojás minősége nem a tartási technológián múlik. Sokkal inkább a takarmányozáson. A kereskedelmi ágazatban nem tudnak arról, hogy a nagy élelmiszerláncok összefogtak volna a ketreces tartásból származó tojások kiszorítása érdekében.
Tárgyalnának a termelők
– Mindenképpen törekedni kell arra, hogy a hazai kereskedelemben lehetőleg minél több magyar termelőtől származó tojást vásároljanak a fogyasztók – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség).
– Eddig két multi élelmiszerlánc jelezte, hogy 2025-től nem vesz át ketreces tartásból származó tojást. Mit tehetnek a termelők?
– Szeretnénk tárgyalóasztalhoz ülni az áruházláncok képviselőivel és igyekszünk meggyőzni őket, hogy gondolják újra a fenntarthatósági szempontokat, illetve azt az elhatározásukat, hogy 2025-től kizárólag alternatív termelésből származó tojást vesznek át. Mivel nincs két egyforma áruházlánc, még ki kell dolgoznunk a tárgyalási stratégiánkat.
– Milyen különbségekre gondol?
– Van olyan magyarországi lánc, amelyiknél a helyi menedzsmentnek nagy a döntési szabadsága és van, amelyiknek kevesebb. Ezt figyelembe kell vennünk. Természetesen a cél, hogy mindegyikkel megállapodjunk és a ketreces tartásból származó tojások megfelelő felületet kapjanak az üzletekben. Mellettük legyen ott a szabad-, a mélyalmos, és minden egyéb alternatív tartású termék is.
– Mekkora a ketreces tartás aránya Magyarországon?
– Nálunk, de Csehországban és Szlovákiában is 90 százalékos részt képvisel ez a technológia.
– Milyen érvekkel támadják a ketreces tartást ellenzők ezt a technológiát?
– Eddig semmilyen tudományos érvet nem sikerült felhozni az EU-konform ketreces tartás betiltása, vagy korlátozása mellett. Ezzel szemben a Tojás világnapi tájékoztatón elhangzott tudományos előadásokból kiderült, hogy környezetvédelmi, állatvédelmi, fenntarthatósági és gazdaságossági szempontok alapján is ez a technológia számos előnnyel rendelkezik az alternatív módszerekkel szemben.
– Milyen hosszú távú tervei vannak a szövetségnek?
– Most dolgozzuk ki azt a hosszú távú stratégiát, amivel tojásból önellátó lehet az ország. Van megfelelő takarmányunk, vannak sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereink, A programunk mellé persze kellene támogatás is.
– Mekkora a hazai termelés?
– Éves szinten 2,3-2,4 milliárd tojás, de emellett még érkezik import is. Ennek mértéke a piaci viszonyoktól függően a haza termelés 10-20 százaléka lehet. Ráadásul más baromfifajtákkal ellentétben van saját fajtánk is a termelésben. De magyar gazdák a világban elterjed 4-5-féle tojóhibrid fajtához is hozzáférnek. Van egyébként hazai tojóhibrid genetikai fejlesztés is.
– Mekkora szerepet játszanak a tojás termelésben a családi, illetve a nagy vállalkozások?
– Nagyjából 50-60 százalék a 8-10, automatizált, 40 ezres állományt meghaladó nagyüzemi termelésből származik.
– Mennyi ideig tartanak termelésben egy jószágot és mi lesz a sorsa?
– Általában másfél éves koráig tojik a tyúk, azután a többség a fazékban végzi tyúkhús levesként.
Ketrectörés minden oldalon
Egy év alatt több mint 1,6 millió aláírást sikerült összegyűjteniük a “Vessünk véget a ketrec korszaknak” (angolul: End the Cage Age) nevet viselő európai polgári kezdeményezés szervezőinek.
A ketreces állattartás megszüntetését javasló petíció ezzel az Európai Bizottság elé kerül, amely megvizsgálja, hogy érdemes-e EU-s szintű jogszabályt kidolgozni az újabb állatjóléti intézkedésről.
Az aláírásgyűjtés sikere csak arra kötelezi az uniós testületet, hogy alaposan megfontolja kezdeményezést, és akár el is vetheti azt, nem kell kötelezően törvényjavaslatot előterjesztenie. A petíciót az Együttérzés a gazdálkodásban (Compassion in world farming) nevű nemzetközi szervezet karolta fel és csatlakozott hozzá a kontinens több mint 170 civil szervezete.
Az EU 21 tagállamában az előírtnál többen csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, de Magyarország nincs köztük.
Egyes sajtóhírekkel ellentétben a ketrectartás megszüntetéséért lobbizó európai parlamenti képviselők között nemcsak baloldali és szélsőbaloldali pártokhoz tartozók vannak, hanem kereszténydemokraták és euroszkeptikusok is. A ketreces állattartás betiltására létrehozott EP munkacsoportnak cseh, lengyel és litván tagjai is vannak görög, francia és német képviselők mellett.
A petíció támogatására létrehozott csoport tudományos eredményekre hivatkozva szorgalmazza a ketrecek megszüntetését az állatok jóléte, de a környezet megóvása érdekében is.
– Itt az ideje, hogy az Európai Unió a 21. századba lépjen, és örökre felhagyjon ezeknek az ártatlan állatoknak a kínzásával – nyilatkozta egy minapi brüsszeli rendezvényen Anja Hazekamp, a munkacsoport holland társelnöke.
Európai jogszabály híján jó pár nyugati tagállamban már megszülettek a törvények a ketreces állattartás megszüntetésére: Ausztriában 2020-tól nem lehet feljavított ketreceket sem használni a baromfitenyésztésben, Luxemburgban pedig már be is tiltották azokat.
Hasonló előírásokat hoztak Belgiumban és Hollandiában a házinyúltenyésztés szabályozására.
Halmai Katalin (Brüsszel)
