Segít a borválasztásban az új magyar weboldal
Megtalálható lesz ezentúl a Magyar Turisztikai Ügynökség által kezdeményezett honlapon például egy borászati adatbázis, ahol az érdeklődők a regisztrált magyar borászatok között tallózhatnak a legkülönbözőbb szűrési kritériumok alapján. Például lehet-e helyben étkezni is, van- e szálláslehetőség és hogy milyen más programok kapcsolódnak a pincelátogatáshoz.
A teljes országot lefedő borászati partneradatbázis segítségével a gasztro- és borturisták könnyedén meg tudják szervezni útjukat, ezzel is elősegítve a hazai borturisztikai forgalom fellendülését – számolt be a Magyar Hírlap.
Továbbá ez az új digitális platform bemutatja a hazai borrégiókat és borvidékeket is, tartalmaz egy bortörténeti összefoglalót, és ismerteti az egyes bortípusokat és a jellegzetes szőlőfajtákat. Ezen felül megtalálható az oldalon a borfogyasztás kultúrájához, a bor-étel párosításhoz kapcsolódó útmutatás, sőt a honlap az általános borkultúra erősítése mellett beszámol az aktuális hírekről és eseményekről is. Az oldal 2020-ban kiegészül egy eseménynaptárral és médiatárral, illetve angol nyelvű verziója is elérhető lesz.
Ha már az idei karácsonyi menü összeállításánál elakadna, hogy melyik ételt milyen borral párosítsa, az alábbi rövid kis összefoglalóval segítünk!
Fehérborok
A fehérborok a világ minden táján többnyire – de nem kizárólag – fehér szőlőfajtákból készülnek. Elenyésző azoknak az úgynevezett „blanc de noir” boroknak a száma, melyek kék szőlőből, de a fehérborra jellemző feldolgozással nyerik el végső formájukat. Ezeket nem hagyják a szőlő héjával együtt erjedni, így a bogyók nem tudják kiadni színanyagukat. Ami ezeket a borokat összeköti, az a fehérbor lelke, lényege: a sav.
Elsősorban halételekhez szokás kínálni, vagy olyan fogásokhoz, amelyek fehér húsból készülnek. De kiváló könnyedebb levesekhez és különféle előételekhez.
Vörösborok
A vörösborok készítéséhez kékszőlő-fajtákat használnak. Ezeknek a héjában több-kevesebb színanyag és tannin, azaz polifenolok találhatók. Ez utóbbi vegyületek adják a vörösborok eltérő karakterét, ugyanis ezek a borok szájba véve összehúzó hatást fognak mutatni. A bor színe mellett ez az összehúzó hatás lesz az, ami alapvetően megkülönbözteti a vörösborokat a többi borkategóriától.
Testesebb levesekhez, mint például a halászlé vagy a füstölt hússal készült bableves, már nyithatunk egy üveg vöröset is. De a libából, kacsából, marhahúsból és vadakból készült ételek mellé kifejezetten passzolnak a nehezebb vörösborok. Sajtok, sajttálakhoz szinte vétek nem vörösbor szürcsölgetni.
Rosé borok
Kék szőlőből készülnek a rosé borok is, de a szőlő nagyon rövid ideig – általában 2-3 órán keresztül – érintkezik csak az erjedő musttal. Színárnyalatában az egészen halvány lilás-kékes rózsaszíntől a közepesen intenzív lazac- vagy narancsszínig változhat. Ez részben a bort adó szőlőfajtától, részben a termőhely adottságaitól, de magától a feldolgozástól is függ. A rosé színében és ízeiben a vörösborokhoz, karakterében azonban sokkal inkább a fehérborokhoz áll közel.
Könnyedségéből adódóan a nyári grillpartik slágere többnyire a belőle készült frissítő fröccs. De természetesen a télies ételeknek is üdítő kísérője lehet. A csirkének, a pulykának, a borjúnak és a mártásos tészta ételeknek kifejezetten jól áll. De meleg előételekhez, mint például a hortobágyi palacsintához is kínálhatjuk.
Édes borok
A világ édes borai nem mindenütt azonos módon készülnek. Két csoportba szokás osztani az édes borokat aszerint, hogy csak a szőlőből származó cukortartalom, vagy esetleg más, külsőleg hozzáadott cukortartalmú adalék, sűrítmény alakítja-e az ízeit, stílusát, karakterét.
A tévhittel ellentétben a tokaji aszúk jó esetben nem desszertborok. Különleges adottságaik rendkívüli minőségű borrá avatják a legszebb aszúkat, amelyeket étkezéseink során valójában bárhol fogyaszthatunk.
Más természetes édes borok többnyire az úgynevezett desszertborok kategóriájába tartoznak, így ahogy a nevében is benne van, egy ételsorba illesztve az édességekhez, desszertekhez és a gyümölcsökhöz stílusos adni.
Pezsgők
Szót kell ejtenünk a pezsgőkről is, hisz ez az ital azokat a szén-dioxid-tartalmú borokat jelenti, amelyek úgynevezett elnyelt szén-dioxidot tartalmaznak. Ez úgy alakul ki az italunkban, hogy egy már kész alapborhoz élesztőt és cukrot adnak, amitől az újra erjedésnek indul. Mivel a második erjedés alatt keletkező szén-dioxidot nem engedik elillanni a borból, az az érlelés ideje alatt beépül és kialakul az „elnyelt szén-dioxid”-tartalom.
A leggyakrabban üde, könnyed alapborokat használnak, a chardonnay és a pinot noir az a két szőlőfajta, amelynek a bora szinte soha nem hiányozhat egy komoly pezsgő alapanyagai közül.
Karácsonykor is fogadhatjuk a vendégeket egy pohár pezsgővel
Fotó: Pexels
A pezsgők közül az extra száraz és a száraz típusút általában aperitifnek fogyasztják. A sec félszáraz pezsgő hal- és franciás ételekhez illik, míg az édes pedig szintén desszertekhez ajánlható. A nap bármely órájában fogyasztható, igen még reggel is, gondoljunk a pezsgős ünnepi reggelikre! Aki szabályosan akar eljárni, 30 percig a pezsgőt jégvödörben tartja, mielőtt pukkan a dugó.
És ha már az ünnepi menünél tartunk ne feledkezzünk meg a forral borról sem! Alábbiakban egy különleges forralt bor receptet mutatunk, amellyel garantáltan felmelegítheti a hangulatot!
Egy pohár finom forralt bor télen mindig meghozza a hangulatot
Fotó: Pixabay
Forral vörösbor borssal
Hozzávalók:
1 üveg (750 ml) testes, száraz vörösbor
2 dl brandy
2 dl víz
10 evőkanál barna cukor
2 rúd fahéj
8 szem szegfűszeg
1 tk őrölt szerecsendió
1 babérlevél
3 szem bors,
1 narancs héja
1 narancs leve
Elkészítés:
A citrusfélék héját lehámozzuk, ügyelve arra, hogy a keserű fehér rész ne kerüljön a héjhoz. A hozzávalókat egy lábosba téve melegítjük, közepes lángon 60-70 fokig melegítjük, majd leszűrve, bögrékbe töltve fogyasztjuk.
