Szenteste már új házukban ünnepelhettek
A család barátja és az iskola könyvtárosa, Tóth Renáta egy közösségi oldalon tett bejegyzésében írt a kisfiúról, majd a poszt önálló életre kelt és Renáta nagyot álmodott: szerette volna, ha az életveszélyessé vált tanyaépületből új otthonba költözhet a család és gyűjtést szervezett. A tündérmese megvalósult: kilenc hónapi szervezés és küzdelem után összegyűlt a pénz egy új otthonra, ahová Sanyikáék szenteste napján költöztek be – derül ki a baon.hu cikkéből.
– Nem csak egy házba, hanem a megvalósult karácsonyi álomba lépünk be, vagy inkább egy tündérmesébe, ahogy Reni néni szokta mondani – mondta a 11 éves jakabszállási Horváth Sanyika, miközben beléptünk vadonatúj, Jakabszállás szélén található házukba.
Sanyika örömmel vezetett körbe bennünket a házban. Belépve szépséges, letisztult belső tér és az a bizonyos jellegzetes új illat fogad. A 76 négyzetméter alapterületű ház tereiben kellemesek és ízlésesen visszafogott pasztell színvilág uralkodik. A két szobának és a nappalinak köszönhetően mindenkinek önálló élettér jut, a konyha modern, teljesen gépesített. – Először még a melléképületben található nyári konyhában fog főzni anyukám, mert annyira modern a tűzhely, hogy meg kell tanulnia használni – mondta nevetve Sanyika.
Amikor pontosan egy hónappal ezelőtt a családnál jártunk, akkor még az omladozó tanyájukon, és még csak vágyként élt bennük egy új ház képe, Sanyika azt mondta, hogy a fürdőszobát várja a leginkább, mert addig csak egy lavórban tisztálkodhattak. A család most nagyon boldog, hogy egy sarokkádas, gyönyörű fürdőszoba fokozza a ház kényelmét. Sanyika büszkén mutatta meg a szobáját, ami még arra vár, hogy megtöltse játékaival és persze az elengedhetetlen számítógéppel.
A lakberendezéssel sem lesz gondja a családnak, mert bútorozottan vásárolták meg a házat és a háztartáshoz szükséges összes eszközt felajánlásból kapták, a hűtőszekrénytől a porszívón át a szendvicssütőig mindenük megvan már.
Az édesapa, Sanyi bácsi nehezen fogja fel a mesebeli fordulatot. – Még két világ, két álom között vagyunk: a jelen megvalósult álmát még nem fogtuk fel egészen, míg a düledező, életveszélyes tanya emléke már tényleg csak olyan, mint egy régi rossz álom – mondta Sanyi bácsi.
Fotó: Horváth Péter
– Nagyon jó érzés magunkénak tudni a házat, az pedig varázslatos, hogy szenteste napján költöztünk be, délután már a nappaliban állt a fa, amit közösen díszítettünk fel, hogy az első itthon töltött esténk egyben a karácsony ünnepe is legyen – tette hozzá Sanyika.
Ugyan idén a legszebb ajándék nem a karácsonyfa alá, hanem fölé került, de a fenyő alatt is jó néhány doboz várt még kibontásra szenteste, mert sokan küldtek karácsonyi felajánlást a családnak.
Tóth Renáta, aki az gyűjtés lelke volt, elmondta, hogy ez a történet a csodák valóságát bizonyítja.
– Megbizonyosodtunk arról, hogy vannak csodák és biztos vagyok benne, hogy a Jóisten akarata volt, hogy ez karácsonyra valósult meg. Ennél szebben nem alakulhatott volna ez a tündérmese – mondta.
Pedig nem volt egyértelmű a siker. Az áprilisban elindított gyűjtés májusig lecsengett és csak novemberben kapott új lendületet, amikor egy Zala megyei hölgy Facebook-csoportot hozott létre, ahol licitre lehetett bocsátani a felajánlásokat Sanyikáék javára.
Ezt követte a jótékonysági süteményvásár, amely iránt hatalmas érdeklődést mutattak nem csak a jakabszállásiak, de a környező településekről is hatalmas mennyiségben hozták a házi süteményeket a felajánlók. A december eleji jótékonysági bálra az általános iskolában több mint 250 fő vásárolt belépőt, ahol több mint egymillió forint jött össze, a Bócsatoron további félmillió. Az összefogás nemzetközivé terebélyesedett, Németországból, Ausztriából, Ausztráliából és Nagy-Britanniából is támogatták a családot. Ezután bekerült Sanyika története egy országos rádióadó legnépszerűbb reggeli műsorába, ahol szintén gyűjtést szerveztek, s akkor két nap alatt több mint 10 millió forint érkezett a felajánlásokból.
– Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segített bennünket a világból. Áldja meg az isten őket és remélem, hogy mindannyiuknak annyira szép karácsonya lesz, mint nekünk az otthonunkban – fejezte ki háláját Sanyi bácsi mindenkinek, aki őket segítette.
– Nagyon köszönök mindenkinek minden jót, amit értünk tett és köszönöm Reni néninek is – mondta Sanyika.
A jólelkű adakozóknak hála Sanyika a nélkülözésből egy szebb és reménytelibb életbe csöppent, de megmaradt annak, ami volt: önzetlennek és adakozónak. – Aranyos, ügyes, dolgos és most is segít. Mindig azt mondja nekem, hogy apa, ne hasítsd a fát, megcsinálom én, ne dolgozz, mert elvégzem a munkát helyetted – mondta a 74 éves szívbeteg Sanyi bácsi és hozzátette, hogy Sanyika már azon töri a fejét, hogy új szomszédait is felkeresi azért, hogy segítsen nekik, ha szükségük van rá. A kisfiú mintegy édesapja szavait bizonyítva tűnt el a konyhában és hamarosan egy-egy tábla csokoládéval tért vissza:
– Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek! – mondta csillogó szemmel.
