Hirdetés
Helyi hírek 2020. január 11. 14:00

A doni katasztrófa áldozatairól emlékeztek meg

Képgaléria
A doni katasztrófa áldozatairól emlékeztek meg
411 félegyházi vesztette életét a Don-kanyarban vívott harcok során. A második világháború áldozataira pénteken, az áldozatok emlékére állított kopjafánál és az öreglaktanya homlokzatán elhelyezett emléktáblánál emlékeztek meg a félegyháziak.

A civil szervezetek, helyi pártok koszorúinak, a városlakók mécseseinek elhelyezése előtt Hideg István, a Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület elnöke és Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója emlékezett meg a harcokról. A megemlékezés a Felsőtemetőben, a világháborús emlékműnél fáklyagyújtással és a hősi sírok koszorúzásával végződött, ahol Hajagos Gyula plébános mondott misét, az elhunytakért. Az eseményeken jelen volt Csányi József, aki részese volt annak a katonai erőnek, amely 1943-ban tragikus veszteséget szenvedett.

A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak. A megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a mínusz 40 fokos orosz télben 1943 januárjában.

A második világháború tragikus eseményeire 2002 óta emlékeznek meg minden évben Kiskunfélegyházán, az Öreglaktanya mögött felállított kopjafánál. Az emlékhelyen ezúttal a doni ősök mellett a tavaly decemberben elhunyt Deli József ezredes tiszteletére is gyertyát gyújtottak. Ő volt ugyanis a kopjafa megálmodója és védnöke.

Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója megemlékező beszédében hangsúlyozta:  – Emlékezni nem, csak megemlékezni tudunk, hiszen nagyon kevesen vannak már, akik ezeket az eseményeket átélték. Ám, akik megjárták a frontot, azok sem beszéltek. Hosszú évekig csöndben voltak és próbálták elfelejteni, eltemetni mindazt, amit átéltek a keleti hadszíntéren.


A doni katasztrófa napja a mi történelmünkben gyásznap, a túloldalon harcolóknak azonban a dicsőség napja. Itt fordult meg a háború és lettünk igazán vesztesek. Amikor Magyarország politikusai úgy döntöttek, hogy hazánk belép a második világháborúba, akkor nagyon nagy reményeket kergetett. Talán abban bíztak, hogy orvosolni tudják az első világháború fájdalmát és veszteségeit. Így utólag már láthatjuk, hogy ezek hiú remények voltak – fogalmazott a múzeumigazgató.
 

Kövessen minket a Facebookon is!