Szélmalomnézőbe is érdemes lesz Félegyházára jönni

Megszépül Félegyháza nevezetessége, a Pajkos-Szabó-féle malom. A felújítás körülményeiről és részleteiről Mészáros Mártát, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatóját kérdeztük.

– Mi a múzeum udvarán álló Pajkos-Szabó-féle malom története? Hogyan került a mostani helyére?

– 1860-ban építették Félegyháza szélén, a Kis Mindszenti úton. A környéken lakók gabonáit őrölték benne, A malmot Csányi Lajos építtette, Fábián János fafaragó mester keze munkája. Az első tulajdonost több is követte, mert egy szélmalom megóvása, folyamatos karbantartása akkor sem volt könnyű. Pajkos-Szabó István molnár a malom ötödik tulajdonosa volt, 1910-ben vásárolta meg, majd 1939-ben adta el a Magyar Történeti Múzeumnak ezer pengőért. Azzal a céllal vásárolták meg akkor az eredeti állapotában megőrzött szélmalmot, hogy ez lesz Magyarország első védett, ilyen jellegű műemléke. A malmot végül dr. Mezősi Károly múzeumigazgatónak köszönhetően 1961-62-ben áttelepítették a Kiskun múzeum udvarára, megmentve a teljes pusztulástól.

– Milyen állapotban került a malom a múzeumba?

– 1962-ben, amikor áttelepítették a jelenlegi helyére, több javításra is szükség volt. A tetőszerkezete hiányos volt, az eredeti falazata megrongálódott. Akkor új zsindelyes tetőt és három részből álló fordító rudat kapott, illetve a négy lapátot is rekonstruálták. A belső szerkezete azonban kifogástalan állapotban volt, a mai napig működőképes lehetene. Az ezt követő évtizedekben sok figyelmet fordítottak az állaga megőrzésére, de sok probléma adódott. 2010-ben, egy nagy szélvihar tovább roncsolta az építményt. Letört a vitorlája, sérült a fordítórúd, így a törött részeket véglegesen leszereltük, remélve, hogy hamarosan megoldást találunk a malom felújítására és védelmére.

– Hogyan sikerült elindítani a rekonstrukciót?

– A szélmalom felújítására régóta szeretnénk megoldást találni, de a pénzügyi helyzetünk ezt nem tette lehetővé. 2016-ban egy turisztikai pályázat keretében a műemlékvédelem alatt álló épületek felújítására, illetve turisztikai célpontok létesítésére, a hozzájuk kapcsolódó rendezvények megvalósítására pályázati forrás nyílt meg. A beadott projekttervünk 2017 decemberében pozitív elbírálást kapott. Az Interreg IPA Határon Átívelő Együttműködési Program Magyarország-Szerbia támogatási rendszerében megvalósuló projektünk alapfeltétele volt az együttműködés a határon innen és túl. Így mi olyan partnereket kerestünk, ahol szintén vannak malmok. Az összefogás eredményeként olyan tematikus turisztikai útvonalat sikerült összeállítani, amely a Malmok útja nevet kapta, és szélmalmok, illetve szárazmalmok több fajtáját öleli fel a hozzá kapcsolódó kulturális örökséggel és értékekkel.

– Kik a partnerek?

– Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Orom Helyi Közössége és Félegyháza szerb testvérváros, Kikinda múzeuma. Minden helyszínen adott volt a különböző típusú, renoválásra váró malom, és mindegyiknek nagyon érdekes és tanulságos a története. Egyet emelnék most ki, amely szép példája e partneri összefogásnak, ez pedig a mártélyi széldaráló sorsa. Az I. világháború után a Lengyelországból hazatérő katonák kicsi, bódészerű széldarálókat kezdtek el építeni, amilyeneket kint láttak. Nem terjedtek ugyan el Magyarországon, de a fennálló egyszerű őrlőszerkezetek a mai napig az emberi találékonyságot hirdetik, ahol a környék lakói, a kisebb tanyai közösségek tagjai meg tudták őrölni terményeiket. Az utolsó ilyen széldarálót Mártélyról a 70-es években bevitték a hódmezővásárhelyi Kopáncsi Tanyamúzeumba. Innen, mivel az állagát nem tudták megóvni, beszállították az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpartba. Azonban Vásárhely szerette volna visszakapni, így a projektben elnyert összegből visszakerült végre oda, ahová tartozik, Ópusztaszeren pedig felépítették a hiteles másolatot.

– Milyen munkálatokra nyílt lehetőség Félegyházán a projekt keretében?

– A Pajkos-Szabó-féle szélmalom „motorja”, vagyis a őrlőszerkezet kifogástalan állapotnak örvendett, de a malom belső tere is felújításra szorult. A falazat javítása és meszelése mellett új világításrendszert szereltek be, és egy belső tablókiállításon régi félegyházi szélmalmok képeit is meg lehet majd tekinteni. Ami a környezetét és a külsejét illeti, újjászületett. A bruttó 20 millió forintból – amihez Kiskunfélegyháza önkormányzata is hozzájárult – speciális, Erdélyből és a Felvidékről beszerzett faanyagok megvásárlására nyílt lehetőség, amelyekből az új faszerkezet, vagyis a zsindelytető, a lapátok és a fordítórúd is elkészül. A múzeum falain belül, a konferenciaterem korszerű audiovizuális eszközökkel gyarapodott a támogatási forrásból. A Patkós Stúdió kivitelezése nyomán készség- és tudásfejlesztő játékok állnak rendelkezésére az ide ellátogató vendégeknek, iskolai csoportoknak. A malom udvarán fixen rögzített látványjátékok nyerik el méltó helyüket. A pályázat keretében lehetőség van a szélesebb körű népszerűsítést szolgáló képeslapok, kiadványok, könyvjelzők, leporellók, szóróanyagok értékesítésére, továbbá a Malmok útja honlapja egy úgynevezett „visual guide”-dal, vagyis interaktív applikációs hozzáféréssel bővül.

A teljes felújításon átesett és megszépült Pajkos-Szabó-féle szélmalom április 1-jétől lesz látogatható.

V. B.