Tizenhatodszor is Csiperó
– A Csiperó fesztivál első éve mindig a külföldi csoportok fogadásáról, a második a viszontlátogatásokról szól. Hogy sikerültek a tavalyi kiutazások? – érdeklődött a baon.hu Berei Andreától, a szervező Európa Jövője Egyesület elnökétől.
– Valamennyi sikeresen lezajlott, mind a 18 csoport fantasztikus élményekkel tért haza. Több mint 450 gyermekről, fiatalról beszélhetünk, akik újra találkozhattak az előző évben megismert barátaikkal.
– Mi volt a legtávolabbi város, ahová kiutaztak a fiatalok?
– Japán, Aomori városa, ahová immár másodszor utazhattak kecskemétiek. Aomori Kecskemét testvérvárosa, jó kapcsolatot ápol a két település. Először a 2000-es évek elején érkezett a Csiperóra aomori gyerekcsoport, most, hogy új polgármestere lett a japán városnak, ismét csatlakoztak a gyermektalálkozónkhoz.
– A többi úti cél főként európai volt?
– Igen, még kettő kivételével. Indiából, Új-Delhiből már másodszor érkezett diákcsoport. Egy ottani magániskola figyelt fel ránk. Ezúttal a kecskeméti Bányai gimnázium csapata fogadta az indiai fiatalokat, októberben utaztak ki hozzájuk. A másik csapat pedig Törökországban, a már ázsiai részen lévő fővárosból, Ankarából jött. Ankarába a Kecskemét Táncegyüttes Nagybetyárok csoportja utazott ki a nyáron, mely egyben szakmai út is volt számukra. Még kiemelném az Ír-tengeren fekvő Man-szigetet is, ahová szintén utazott viszontlátogatásra kecskeméti csapat. A Szent-Györgyi iskolások töltöttek ott egy csodás hetet. Európán belül pedig 14 csoport járt 11 országban, Erdélytől Vajdságon és Belgiumon át Finnországig.
– Mindig kapnak élménybeszámolókat?
– Igen. Novemberben tartott szakmai napunkon a közönség is ízelítőt kaphatott belőle. Az ifjúsági önkéntességről szóló szakmai napunkon több csiperós csoport diákjai is saját maguk számoltak be úti élményeikről.
– A Csiperó tavaly újdonsággal is készült. Először szervezték meg nyáron, a kiutazások idején a kétnapos ifjúsági fesztivált. Mi adta az ötletet?
– Pluszfeladatként vállaltuk fel, de a sikere azt mutatja, hogy érdemes volt. Egyesületünkkel nagyon sok önkéntes fiatal dolgozik a különböző projektekben, és itt nemcsak a Csiperó fesztiválra gondolok. Részükről fogalmazódott meg az igény, hogy szeretnének egy, csak nekik és róluk szóló fesztivált. Olyan programokat szerveztünk, melyeket kértek, és olyan zenekarokat hívtunk, akikért rajonganak. A főtéren a két nap alatt fiatalok ezreit mozgattuk meg. Két év múlva jön a folytatás.
– Milyen programokból választhattak a fesztiválra érkezők?
– Az Európa Jövője Egyesület az Új Nemzedék Központtal, a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztallal és a kecskeméti fiatalokból álló SZÉF mozgalommal közösen hívta életre a fesztivált. Velük együtt alakítottuk ki a programsort. Volt például pályaválasztási tanácsadás, valamint önkéntes munkát bemutató előadás, melyben az előnyeit és hátrányait is ismertettük.
– Idén nyáron rendezik meg a 16. Csiperó fesztivált. Kitűzték már az időpontot?
– Igen, most először júniusban kezdünk egy másik nagy kecskeméti rendezvénnyel együtt. Június 28. és július 4. között népesítjük be újra Kecskemét főterét. A meghívókat már kiküldtük, folyamatosan várjuk a visszajelzéseket a külföldi csoportoktól.
– Vannak már biztos vendégek?
– Igen, több is. Például Ausztriából Dornbirn, Erdélyből több város, Törökországból Rodostó, valamint finn és belga csoport is érkezik.
– Hány csoportra számítanak?
– 2018-hoz hasonlóan legalább 20 csoportra. A fogadó iskolák között a legtöbb továbbra is kecskeméti, de vannak környékbeliek, szinte a kezdetektől velünk van Tiszakécske, Kerekegyháza, Ágasegyháza, illetve Lajosmizse nemrég csatlakozott. Úgy tűnik, 2020-ban Ballószög is beáll a csiperósok körébe.
Berei Andrea, az Európa Jövője Egyesület elnöke
Fotó: Sebestyén Hajnalka - Petőfi Népe
– Mi alapján dől el, ki melyik országot fogadja?
– Elsősorban attól függ, hogy milyen korosztályú, milyen nagyságú csapat érkezik az adott városból. Vannak már régi kapcsolatok, akik ragaszkodnak egymáshoz. Például a tiszakécskeiek mindig a lengyeleket, ágasiak az erdélyieket fogadják. Mindezek tükrében állítjuk össze a fogadó- és vendéglistát.
– Kapnak elegendő támogatást?
– Szerencsére Kecskemét városa és más vállalkozások támogatását is élvezzük, nélkülük nem is valósulhatna meg. Több pályázati támogatást is kaptunk, mely utóbbiakból a kísérőprogramokat finanszírozzuk meg.
– A 2020-as fesztiválon várható újdonság?
– Folyamatosan próbálunk megújulni, tesszük mindezt a velünk dolgozó önkéntes fiatalok ötletei alapján. A Piknik napunk tavalyelőtt nyáron volt először a szabadidőközpontban a Csalánosi erdő helyett, mely jó döntés volt. Sokkal több kiegészítő programmal tudtuk feldobni a vidám rendezvényt, például sárkányhajózással, dombra mászással, hófánkozással. A romkerti programunkat is színesítettük képzőművészeti bemutatókkal, és több esti koncertet szerveztünk. 2020-ra még nincsenek konkrétumok, ötletek vannak bőven, de sok minden függ a pályázati sikereinktől.
– Két éve vette át az egyesület elnöki tisztét, Farkas Gábor halála után. Sikerült teljesen beilleszkedni?
– Igen, jól érzem magam, nagyon érdekes a munka. A szervezés, a közösségekkel való foglalkozás, mindig is közel állt hozzám. Pontosan azt csinálom, amit szeretek. Így nem érzem tehernek, csak az új kihívásokra és feladatokra koncentrálok. A csapat nagyszerű, mindenkit korábban is ismertem, hiszen régóta én is aktív részese voltam a Csiperónak.
Tíz óvónő járt a Felvidéken
Régi álma valósult meg a Csiperó keretein belül működő Csillagszemű óvónőtábor szakmai vezetőinek és résztvevőinek tavaly. A Csiperó Csillagszemű táborába 25 éve érkeznek határon túli óvodapedagógusok. A szakmai tábor kezdetektől az Árpádvárosi óvodában valósul meg. Eddig Kecskeméten vettek részt egyhetes szakmai programon a magyar anyanyelvű oktatásban részt vevő pedagógusok. Tavaly először egy pályázat jóvoltából 10 kecskeméti óvónő utazott el szakmai műhelymunkára júniusban a felvidéki Királyrévre, októberben a vajdasági Kishegyesre.
Vezető fotó: Bús Csaba
