Elárvult vízmérce a Kiskunságon
Európa szinte összes mediterrán térségét veszélyezteti az elsivatagosodás Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója szerint. A modellek abban nem értenek egyet, hogy Magyarországon a jövőben valamennyivel több vagy kevesebb eső fog esni, de a probléma nem is elsősorban a csapadék mennyiségében keresendő: – Az éghajlatváltozás negatív hatása főként a csapadék szélsőséges, a szokásostól eltérő eloszlásában nyilvánul meg. A fokozódó párolgás miatt vannak olyan régiók a Földön, amik szárazabbá és aszályosabbá válnak, és vannak olyanok, ahol pedig az áradások kockázata lesz nagyobb – magyarázta a szakértő.
A Kiskunságon kézzel fogható a klímaváltozás
A Kiskunsági Nemzeti Park egyik rétjén egy elárvult vízmérce árulkodik arról, hogy itt egykor még több méteres víz hömpölygött. Néhány évtizede a Kondor-tó még halászoknak és pákászoknak biztosított megélhetést, az egykori part mentén még mindig áll egy halászkunyhó. A térségben rövid idő alatt hat métert csökkent a talajvíz, ezért a meder ma már száraz, a homokhátságon pedig a faültetés sem feltétlenül segít.
– Számos kutatás bizonyítja azt, hogy a faültetvényeknek többletpárologtató hatása van, amely szintén hozzájárul a talajvízszint csökkenéséhez, és ezáltal a szárazodáshoz – mondta az euronews kérdésére Bakró-Nagy Zsolt, a nemzeti park természetmegőrzési osztályának vezetője. A klímaváltozás komoly kihívás elé állítja a térség növényeit és állatait, az enyhébb telek miatt például sok kétéltű leli halálát, mert túl korán ébred fel a hibernációból, és sebezhető állapotban éri egy februári fagy.
Az esetleges áradások miatt a Kondor-tóhoz még egy leeresztő zsilipet is építettek, de ezt már sosem kellett használni. A klímaváltozásnak pedig sokkal kevésbé látványos jelei is vannak, mint egy tó kiszáradása. A térség egyik jellemző élőhelye, a buckaközi lápvidék szinte teljesen eltűnt, az élővilágával együtt.
