Titkok a levéltárból – 90 éve épült fel az Ipartestület székháza
A szervezet már a korai időktől kezdve rendelkezett székházzal, de ez az 1920-as évekre már elavultnak számított. A testület évekig gyűjtögette a pénzt egy új „otthon” építésére, így 1929-ben már 5000 pengő felett rendelkeztek. Bár ez az összeg csak egyötödét tette ki a tervezett költségeknek, a vezetőség mégis úgy döntött, hogy belevág az építkezésbe. 1929 májusában pályázati hirdetményt adott ki új ipartestületi székház és vendéglő létesítésére. Az emelendő 22,8 m hosszú és 10,5 m széles épület tervrajzait Kovács József építőmester készítette el. A város képviselő-testülete 80.000 téglával támogatta a vállalkozást, az Ipartestület pedig felszólította tagjait a tagdíjhátralékok rendezésére, illetve adakozásra kérték fel a jómódú iparosokat.
Az elöljáróság úgy próbált spórolni a költségeken, hogy a régi épület elbontása során kikerülő használt ajtókat, ablakokat, kaput, üvegfalat, tetőcserepet és vályogot hirdetés útján értékesítette. Júliusban megindult az építkezés, amely olyan gyors ütemben haladt, hogy október végén már az épület elkészültéről számolt be a helyi sajtó. A székházban létesített vendéglőt november 1-jétől Kiss Lajos már bérbe is vette, évi 2000 pengőért. A vendéglős kitűnő magyar konyhával, „mindennemű fajborokkal”, „dupla márciusi csapolt sörrel” és állandó zenével reklámozta műintézményét.
Az iparos és gazdaifjak nem is késlekedtek sokáig, 1930. január 1-jén már újévi bált rendeztek a székház tágas termeiben. Az ünnepélyes felavatásra 1930. február 2-án került sor. Az esemény az Ótemplomban misével vette kezdetét, ahol Toldy Jenő apát-plébános beszédet intézett a testületi zászló alatt kivonult iparossághoz. A rendezvény az új székház nagytermében folytatódott díszgyűléssel. Itt a dalárdák énekszámai és a polgármesteri köszöntő után a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke az ipartestület volt jegyzőjének, Bálint Károlynak negyedszázados munkáját díszoklevéllel ismerte el. Farkas József, a helyi ipartestület elnöke rövid előadásban foglalta össze a testület történetét. Az ünnepségen jelen voltak az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke, a helyi hatóságok, egyesületek és iskolák képviselői, valamint a szomszédos városok ipartestületeinek küldöttei is. Az esti banketten 500 főre terítettek.
Az Ipartestület székháza az idők során sok kulturális rendezvénynek adott otthont. Az államosítás után egy ideig művelődési házként, majd zeneiskolaként funkcionált. Jelenleg újra eredeti célját szolgálja.
Ónodi Márta
