Titkok a levéltárból – Czigler Győző építész kútja Kiskunfélegyházán
Az 1850-ben, Aradon született Czigler Budapesten működtetett sikeres irodát. Fő művei közé tartozik a fővárosban a Saxlehner-palota, a Kereskedelmi Akadémia és a Központi Statisztikai Hivatal. Döntő részben neoreneszánsz stílusban tervezett, amelyet alkotója 1890-től neobarokk, majd bécsi szecessziós hatásokkal ötvözött.
Czigler többször dolgozott Félegyházának. 1891-ben készített rajzokat egy leányiskolához, valamint szakvéleményt és költségvetést a Szent István Templom javításához. A kút az egyetlen ismert műve a városban, ami eljutott a rajzasztaltól a megvalósításig. Ez a levéltári iratanyag, a sajtó, illetve egy Roykó Biri-féle képeslap szerint az Egyház-térivel azonosítható.
A kutat 1892 tavaszán kezdte fúrni Majláth Imre kisteleki vállalkozó, június 18-áig 250,5 méter mélyre jutott. Bár ekkor még nem állt a díszes, medencés, kőoszlopos felépítmény, a feltörő, 19,5 Celsius fokos vizet a lakosság örömmel fogyasztotta. Zámbó Géza polgármester szeptemberben felkérte Cziglert az építészeti rész megtervezésére, és közzétették az „árlejtési hirdetményt”. Az 1892 októberében készült rajzokat az építészen kívül a kivitelezésért felelős Danszky Mihály építőmester írta alá. A kút a következő év folyamán elkészült, de a felülvizsgálat és a tervtől való eltérések indokolta javítás, illetve az ebből eredő pereskedés miatt a végleges átadás csak 1898-ban történt meg.
Czigler Győző
A század elején a kút egyre kevesebb vizet adott. Szakszerűtlen beavatkozások csak rontottak az állapotán: 1903 áprilisában beletört a vállalkozó fúrója. Júliusban már egy új kutat terveztek a régi mellé. Ez lett a Borbényi-kút, amit a köznyelv a szomszédos üzlet tulajdonosa után nevezett el. Az 1920-as évekre azonban már ez is alig adott vizet.
Mivel 1965-ben megnyílt a vízmű, a kutak jelentőségüket vesztették, és az Egyház-tér egykori vízforrásait hamarosan elbontották.
Tóth Enikő
