Ha másik kórházban kezelteti magát, lehet, hogy fizetni kell!
Az átalakulás részeként a kórházvezetők az eddigieknél jóval nagyobb szakmai önállóságot kapnak, s ehhez nagyobb felelősség is társul. Az államtitkár hozzátette azt is, hogy valamikor az év végén vagy a jövő év elején „lenullázzák” a kórházi adósságokat: onnan indul az új rendszer.
Az önállóság részeként a jövőben a kórházi vezető maga dönthetne arról, hogy a gyógyításra fordítható keretet mire használja fel, s szabad mozgástere nyílna annak megítélésében, hogy épp hol van nagyobb szükség rá: a járóbeteg-ellátásban vagy a kórházi kasszában. Zombor Gábor beszélt arról is, hogy a jövőben külön választanák a működtetésre (állandó költségekre) és a gyógyításra fordítható finanszírozást. Míg az előbbit az állam központilag finanszírozná, az intézményekhez csak a kezelésekért járó összeg kerülne. Arra, hogy a működtetésre fordított pénznek mi lehet a forrása, azt válaszolta: erről még nincs döntés, de az összeg benne van az Egészségbiztosítási Alapban.
Bejelentette azt is, hogy az egynapos sebészeti ellátás mennyiségi szabályozását feloldják, azaz az intézmények annyit végezhetnek, amennyit szükségesnek látnak. Zombor Gábor beszélt egy erős dilemmáról: jelesül arról, hogy az intézmények közti betegáramlással sok a területen kívüli ellátás, ami egyenlőtlen helyzetet idéz elő. Ugyanakkor a kórházak nemigen kérnek pénzt a területen kívüli betegtől, noha ezt elvileg megtehetnék. A jövőben tehát ösztönöznék az ellátókat arra, hogy a területükön belüli betegeket lássák el, használják ki a kapacitásaikat, de a területen kívüliektől kérjék el a díjat. (A hatályos jogszabályok szerint a területen kívüli betegtől az intézmény az ellátásért járó összeg 30 százalékát,maximum 100 ezer forintot kérhetnek el.) Zombor az ágazat egyik legnagyobb gondjának a már most jól érzékelhető munkaerőhiányt nevezte.
Kiemelte, hogy a bérek emelése, a mozgóbérek és a túlórák rendezése, a versenyképes jövedelem biztosítása a kormány célja, de a pénzügyi döntéshozók szerint pazarló is a rendszer. Ezért – mondta –az államtitkárság magán kezdi a „hatékonyság javítását”, fölvállalja a stratégiai váltást, és ezzel párhuzamosan kér a kormányzattól pluszforrásokat az ágazatnak. De a „hatékonyság javításának” részleteiről nem beszélt.
