Helyi hírek 2014. szeptember 4. 12:30

Amire büszkék vagyunk

Amire büszkék vagyunk
„Amire büszkék vagyunk” sorozatunkban következő állomása Petőfi Sándor költészete, azon belül is az Alföldről és Kiskunságról írott versei. Mindez ma már a megyei értéktárat is gazdagítja.

Petőfi Sándor az anyakönyvi bejegyzés szerint Kiskőrösön látta meg a napvilágot. Mezősi Károly irodalomtörténész Az évszázados Petőfi-per című munkájában meggyőzően bizonyítja, hogy Petőfi kiskőrösi születése több mint kétséges. Valószínűbb, hogy Kiskőrösön csak keresztelték, s az anyakönyvvel szemben maga Petőfi a hiteles, aki nem csak versben vallja Félegyházát szülővárosának, hanem hivatalos alkalmakkor is így diktálja be, pl. a házassági anyakönyvbe. Költészetében is megjelenik Félegyháza és a Kiskunság.








Petőfi az élő nyelvet használja verseiben, nyelvhasználatának egyik forrása pedig a gyermekkorában megismert félegyházi palócos nyelvjárás volt, műveiben megjelennek gyermek- és ifjúkori élményei, emlékei és a kiskunsági táj és lakói is.

A Szülőföldemen című verssel kapcsolatban megállapítható, hogy Petőfi legszebb emlékei a következetesen szülővárosnak vallott Félegyháza emlékei.

Petőfi a Kiskunság helységei közül egyedül Félegyházát nevezte meg szülőhelyének. Nem véletlen tehát, hogy legremekebb tájleíró versei a kiskunsági tájról, nem utolsó sorban Félegyháza és Kecskemét tájairól, vidékeiről szólnak. Minden olyan nyilatkozatát, amelyben magát a Kiskunság szülöttének vallotta, a kiskunfélegyházi születésre lehet csak következtetni. Így a Kiskunság című versének e sorait is:


„Hová szívem, lelkem
Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Újra láttam végre születésem földjét
A szép Kiskunságot.”


A kiskunsági származás rányomja bélyegét Petőfi költészetének egészére. A gondtalan gyermekkor, a redemptus tudat a magyarázata, hogy a szülőföld vidékét nemcsak a hazával, de a szabadság fogalmával is azonosítja Az alföld című versében, amely a szülőföld szeretetén túl a forró hazaszeretetet fejezi ki.

A már említett verseken kívül A gólya című vers kapcsolódik szorosan Kiskunfélegyházához és A helység kalapácsa című komikus eposz, amelynek tárgyát egy félegyházi történetből merítette a költő. Petőfi ismerte a műben szereplő harangozót és a kántort, hisz egymás szomszédságában laktak. Rajtuk kívül e remekmű más szereplői, így valószínű, hogy a szemérmetes Erzsók és az amazontermészetű Márta prototípusai is félegyházi asszonyságok voltak.

Petőfi Sándor versei irodalmi értékük mellett fontos emlékei a városnak, hiszen megjelenik bennük a félegyházi táj és a félegyházi ember is. A Szülőföldemen, a Kiskunság, Az Alföld, A gólya és A helység kalapácsának soraiban a település múltja elevenedik meg és megőrződik bennük a félegyházi palócos nyelvjárás is.

(Forrás: A megyei értéktárba történő felvételhez készült előterjesztés alapján.)

 

Kövessen minket a Facebookon is!